Aktuelle Situation zur Einreise nach Ungarn am 01.09.2020

Zusammenfassung der Meldung der österreichischen Wirtschaftskammer hinsichtlich Geschäftsreisen:

Einreise nach HU

HU führt ab 1. September an seinen Grenzen wieder Grenzkontrollen ein. Ab dem 1. September dürfen ausländische Staatsbürger nach HU nur in begründeten Ausnahmefällen (s. unten) bzw. aus triftigen Gründen einreisen. Die Grenzkontrollen sollen am 1. Oktober wieder außer Kraft treten.

Quelle und gesamte Informationen: https://www.wko.at/service/aussenwirtschaft/coronavirus-situation-in-ungarn.html#heading_Einreise_und_Reisebestimmungen__Personenverkehr_

* HU Staatsbürger und auch deren ausländische Familienangehörige werden bei der Einreise nach HU einer Gesundheitskontrolle unterzogen

* Folgende Personen sind mit HU Staatsbürgern gleichgestellt:

Die über eine Daueraufenthaltsberechtigung in HU verfügen, und diese mit offiziellen Dokumenten nachweisen können bzw. deren Familienangehörigen

Ausnahmen vom Einreiseverbot (ohne Test- und Quarantänepflicht):

* Güterverkehr

* Mitarbeiter von Firmen, die mit einer HU Firma verbunden sind bzw. zu einer Firmengruppe gehören, bei Reisen zu Geschäftszwecken

Hierzu muss glaubhaft nachgewiesen werden, dass die Reise zu Geschäftszwecken zwischen den verbundenen Unternehmen (Mutter-, Tochter- und Schwesterfirmen, Zweigniederlassungen, Betriebsstätten und Handelsrepräsentanzen bzw. gem. einschlägigem Gesetz auch Baustellen, die länger als 3 Monate bestehen) erfolgt. Als Nachweis empfehlen wir unser entsprechendes Formular (Link: https://www.wko.at/service/aussenwirtschaft/ungarn-bestaetigung-geschaeftsreisen-zweisprachig_1.docx) für Geschäftsreisen und einen Firmenregisterauszug oder eine Bestätigung über die steuerliche Registrierung.

* Berufspendler d.s. Staatsbürger der Nachbarstaaten und HU Staatsbürger, die in den Nachbarländern wohnen und in HU arbeitstätig sind bzw. in HU lebende Staatsbürger, die in den Nachbarländern arbeiten (letztere bei der Rückreise nach HU) mit 30 km-Begrenzung von der Staatsgrenze und für einen Aufenthalt von 24 Stunden im jeweils andere Land (Formular für Berufspendler:  https://www.wko.at/service/aussenwirtschaft/ungarn-bestaetigung-arbeitgeber-zweisprachig_1.docx)

Határzárás szeptember 1-től

Szeptember 1-jétől a külföldi állampolgárok Magyarország területére nem léphetnek be. A külföldről hazatérő magyar állampolgároknak pedig 14 napra karanténba kell vonulniuk. Ezt úgy tudják lerövidíteni, ha két napon belül két negatív tesztet is bemutatnak jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormány péntek délutáni ülése után tartott kormányinfón. Ami biztos, hogy a tranzitforgalmat biztosítják, diplomáciai utakra is lesz lehetőség, és a katonai konvojok is átutazhatnak Magyarországon. A sporteseményekre pedig külön szabályokat hoznak majd.
Azoknak a magyaroknak, akik belépnek az országba, két negatív tesztet kell bemutatniuk, ez vonatkozik a külföldi diákokra, akik Magyarországra jönnek tanulni. A tesztet mindenkinek magának kell finanszíroznia, nem fizeti ki senki helyett az állam. Gulyás azt is bejelentette, hogy szeptember 1-jétől csak a Magyarországon elvégzett teszteket fogadják el, a külföldön elvégzett teszteket nem.
A most elfogadott szabályok várhatóan egy hónapig maradnak érvényben.

Forrás:
Budapester Zeitung
https://www.budapester.hu/inland/corona-krise-erneute-grenzschliessungen/

Az NMT 2019-es delegációs útja Budapestre

A Német Szövetségi Köztársaság Német-Magyar Társasága (NMT) október 9-11. között delegációs út céljából látogatott el Budapestre. A sokoldalú látogatási programot bizalmas és tiszteletteljes beszélgetések jellemezték német-magyar politikai, gazdasági, tudományos és kulturális kapcsolatokról. A Magyar Tudományos Akadémián sor került az NMT Wolfgang Kessler agrárkutatási díj átadására. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban Várpár József mutatta be a magyar gazdaságpolitika súlypontjait. A Magyar-Német Ifjúságért Egyesület elnöke, Maren Schoening, referálta a Páneurópai Piknik 30. jubileumi évfordulóját Sopronban, és bemutatta a projekteket, melyekben német és magyar fiatalok vesznek részt közösen.
Steiner Attila államtitkár (Európai uniós ügyekért felelős államtitkárság) nyitott párbeszéd keretében bemutatta a Magyarország elleni EUSZ 7. cikke szerinti kötelezettségszegési eljárást. Az Országgyűlés alelnöke, Jakab István, a parlamentben a Németország és Magyarország közötti mezőgazdasági együttműködés fontos szerepet hangsúlyozta ki. A Német Nagykövetségen Klaus D. Streicher (a nagykövetség követtanácsosa) tartott beszédet a német-magyar kapcsolatról. Kihangsúlyozta, javult a kapcsolat Merkel kancellár és a magyar miniszterelnök között a soproni 30. éves közös jubileumi ünnepély óta. A német nyelvű Andrássy Egyetemen párbeszédet tartott az egyetemi vezetőség “Central European University” témakörben, valamint a Budapester Zeitung alapítója és főszerkesztője, Jan Mainka, a német és magyar sajtó- és média piacokat hasonlította össze.

Auf der Suche nach neuer Gemeinsamkeit

Das deutsch-ungarische Forum in Berlin war ein weiterer, behutsamer Schritt hin zu einem „Neustart“ in den Beziehungen. Die Außenminister beider Länder traten gemeinsam auf.

Von Boris Kálnoky

 

Als „Deutscher und Europäer“ präsentierte sich Deutschlands Außenminister Heiko Maas in seiner Rede am 10. September im Aus­wärtigen Amt vor deutschen und un­garischen Jugendlichen. Sein mit ihm auftretender ungarischer Amtskollege Péter Szijjártó hingegen als Ungar und Mitteleuropäer.

Vorsichtige Annäherung

Das brachte die unterschiedlichen Wellenlängen im Denken zwischen Ber­lin und Budapest auf den Punkt. Zu­gleich aber war es, kaum drei Wochen nach dem symbolträchtigen und über­raschend harmonisch verlaufenen Tref­fen zwischen Bundeskanzlerin Angela Merkel und Ungarns Ministerpräsident Viktor Orbán in Sopron zum 30. Jahres­tag des Paneuropäischen Picknicks am 19. August, ein weiteres Indiz für eine vorsichtige Annäherung zwischen bei­den Ländern.

Die beiden Außenminister eröffneten gemeinsam das diesjährige Deutsch-Un­garische Forum in Berlin. So prominen­te Gäste ist das Forum nicht gewohnt: Schon der gemeinsame Auftritt wurde daher von Beobachtern als Schritt auf­einander zu bewertet.

Szijjártó hatte vor dem Treffen der Zeitung „Die Welt“ gegenüber von ei­nem „Neustart“ gesprochen, den er „mit Außenminister Maas erreichen möch­te“. Man achte aufs Detail: „mit“ Maas, gemeinsam also. Es klang, als sei das Bestreben beiderseitig. Dazu passte, dass Maas bereits vor einem Jahr eine „neue Ostpolitik“ verkündet hatte: ein stärkeres Zugehen auf die Länder Ost­mitteleuropas.

Szijjártó wünschte sich denn auch ei­nen neuen Respekt im Umgang mitei­nander, Respekt auch für manche Un­terschiede in den Auffassungen. Zumal sich die Ansichten beider Länder bei den meisten Themen deckten.

Stimmige Symbolik

Der thematische Schwerpunkt des deutsch-ungarischen Forums war der­selbe wie bei Merkels Besuch in Sopron: 30 Jahre Grenzöffnung. Daran aufge­hängt sollte auch über das deutsch-un­garische Verhältnis damals und heute nachgedacht werden, und über dessen Rolle für die Zukunft Europas.

Um diese Elemente herum hatten das deutsch-ungarische Jugendwerk, die Budapester Andrássy-Universität und letztlich die beiden Außenministe­rien eine zweitägige Konferenz in Ber­lin organisiert.

Zuvor legten Bundestagspräsident Wolfgang Schäuble und Ungarns Par­lamentspräsident László Kövér einen Kranz zum Gedenken der Opfer des Kommunismus nieder, und diskutierten im Bundestag deutsche und ungarische Parlamentarier mit Jugendlichen aus beiden Ländern. Auf der ungarischen Seite waren unter anderen Minister a.D. Zoltán Balog und Familienstaatssekretä­rin Katalin Novák gekommen, sowie der stellvertretende Parlamentspräsident Csaba Hende – alles zentrale Figuren der ungarischen Deutschland-Politik. Die Symbolik stimmte, der Aufwand war groß, die Besetzung prominent. Aber so ganz harmonisierten die Re­den der beiden Außenminister dann doch nicht.

Allgemein gehaltene Floskeln von Maas

Maas sagte inhaltlich im Grunde über­haupt nichts. Nach einführenden Worten des Dankes an Ungarn für die damalige Öffnung des Eisernen Vorhangs kamen gewohnte, allgemein gehaltene Floskeln: Europa gut, Abschottung und Nationa­lismus schlecht, Europas Demokratie in steter Gefahr, die es abzuwehren gelte durch eine Besinnung auf gemeinsame Werte. Die EU sei der Garant der Demo­kratie und Rechtsstaatlichkeit, und müs­se gegen Angriffe geschützt werden.

Ungarn kritisierte er mit keinem Wort, aber doch klang da der klassische Duktus insbesondere von Maas’ Partei, der SPD, gegenüber Ungarn durch: Das von Viktor Orbán regierte Land gilt dort noch mehr als bei Teilen der CDU und mittlerweile auch der CSU allgemein als „autoritäres Regime“ und „Problem für Europa“.

Dennoch bedankte sich Ungarns Fa­milienstaatssekretärin Katalin Novák, zugleich Vizepräsidentin der Regie­rungspartei Fidesz und eine wichtige Gestalterin der ungarischen Deutsch­landpolitik, auf Twitter artig für die „schöne Rede“. Da war klar, dass die ungarische Seite tatsächlich um einen neuen Ton des Miteinanders bemüht ist.

Faktenreiches Angebot von Szijjártó

Szijjártós Rede war anders gelagert – voller Fakten und Informationen, letzt­lich ein selbstbewusst und kämpferisch, aber nicht konfrontativ vorgetragenes Angebot an Deutschland, Ungarn und das weiter gefasste Mitteleuropa als strategischen Partner zu umarmen.

Wann immer Deutschland und Un­garn, Deutschland und Mitteleuropa gut zusammenarbeiten, bewegen sie viel, sagte Szijjártó. Von dieser Zusammen­arbeit Deutschlands und Mitteleuropas werde letztlich Europas Zukunft abhän­gen, sein Platz in der Welt, seine Wett­bewerbsfähigkeit.

Zur Illustration betonte er die wirt­schaftlichen Leistungen der Visegrád-Gruppe (die „V4“ – Polen, Ungarn, Tschechien, Slowakei). Mit besonderer Genugtuung erfülle es ihn, dass der Handel Deutschlands mit den V4 im ver­gangenen Jahr das Volumen des deut­schen Handels mit Frankreich um mehr als 70 Prozent übertroffen habe. Von den vier EU-Ländern mit dem stärksten Wirtschaftswachstum, sagte er, gehör­ten drei zur Visegrád-Gruppe.

V4 statt Frankreich – kodiert in die­se Bemerkungen war die ungarische Vorstellung, Deutschland möge die his­torische deutsch-französische Zusam­menarbeit als „Herz der EU“ um eine weitere strategische Kooperation mit Ostmitteleuropa erweitern oder gar ersetzen. Wozu deutsche Diplomaten manchmal anmerken, anders als der deutsch-französische Handel sei jener zwischen Deutschland und den V4 oft „konzerninterner Handel“, also Handel zwischen den Niederlassungen deut­scher Konzerne in Ostmitteleuropa und ihren deutschen Mutterfirmen.

Szijjártó plädiert für ein Europa starker Nationalstaaten

Anders als Maas, der gar nicht kon­kret auf die deutsch-ungarischen Be­ziehungen einging, äußerte sich Szi­jjártó dazu sehr direkt: Man sei sich einig im Ziel eines starken Europas, es gebe aber Differenzen bei der Fra­ge, wie man dorthin gelangen könne. Ungarn sei überzeugt, dass nur ein Europa starker Nationalstaaten stark sein könne. Trotz Einigkeit in vielen Bereichen werde es angesichts der sehr reellen und schwerwiegenden He­rausforderungen in der Zukunft auch weiterhin inhaltliche Auseinanderset­zungen geben, aber wenn diese „mit gegenseitigem Respekt“ ausgetragen würden, dann sei solcher Streit um In­halte letztlich gut für Europa.

Das also war der Spannungsbogen: Wo Maas davon sprach, gemeinsam De­mokratie und Rechtsstaat zu schützen, sprach Szijjártó von gesundem Streit um die richtigen Lösungen zu Fragen wie Migration, Wettbewerbsfähigkeit und Welthandel. Immerhin lag die Be­tonung auf beiden Seiten beim Gemein­samen – etwa als Szijjártó erwähnte, Ungarn werde künftig gemeinsam mit dem deutschen Roten Kreuz Hilfe leis­ten für Flüchtlingslager im Libanon, als Teil einer Politik, Fluchtursachen in den Ursprungsländern zu verringern.

Verhaltenere Stimmung – positiver Ton

Insgesamt war die Stimmung etwas verhaltener als beim Treffen zwischen Merkel und Orbán am 19. August in So­pron. Aber der Ton blieb dennoch positiv. Selbst zum Thema Rechtsstaatlichkeit konnte sich ein ranghoher ungarischer Vertreter am Rande der Konferenz ge­gebenenfalls eine Einigung auf einen neuen europäischen Mechanismus vor­stellen, aber „der Weg dorthin ist noch lang“ und es werde „sehr von den De­tails abhängen“. Konkret geht es um einen deutsch-belgischen Vorschlag vom vergangenen März, eine Art institutionalisierten Meinungsaustausch zu Fragen der Rechtsstaatlichkeit zwi­schen den EU-Mitgliedern zu schaffen, um die gegenseitige Verständigung zu erleichtern.

Weiterer Erfolg für das deutsch-ungarische Jugendwerk

Übrigens bedeuteten das Treffen in So­pron und das jetzige deutsch-ungarische Forum in Berlin eine Art Durchbruch für das deutsch-ungarische Jugendwerk (DUJ), das beide Veranstaltungen maß­geblich mit organisierte. Das DUJ ist erst wenige Jahre alt, aber mittlerweile unter der ehrenamtlichen Führung von Maren Schoening zu einem so zentralen Element der deutsch-ungarischen Bezie­hungsarchitektur geworden, dass Au­ßenminister Maas in Berlin die Arbeit des Jugendwerkes bereits ausdrücklich und öffentlich lobte.

Anders als etwa das deutsch-franzö­sische oder das deutsch-polnische Ju­gendwerk ist das DUJ keine staatlich gegründete Stiftung mit entsprechen­der Finanzierung, sondern eine von beiden Ländern politisch unterstützte private Initiative. Inzwischen wäre es vielleicht an der Zeit, diese Arbeit nicht nur zu loben, sondern durch eine sta­bile staatliche Finanzierung zu unterstützen. Bislang hangelt sich das DUJ nämlich von Projektförderung zu Pro­jektförderung und weiß nie, wie das nächste Jahr finanziell aussehen wird. Falls deutsche Unternehmer in Ungarn nach einem guten Zweck für Spenden suchen – das Jugendwerk ist bestimmt ein solcher.

Quelle: Budapester Zeitung

A Magyar Nagykövet levele a ZDF-nek

Dr. Thomas Bellutúr részére, Intendáns Zweites Deutsches Fernsehen
Berlin, 2019. szeptember 4.

Tisztelt Intendáns Úr!

A ZDF 2019. szeptember 4-én fő műsoridőben bemutatott egy „dokudrámát” a négy évvel ezelőtti eseményekről. A téma kétségtelenül közérdeklődésre tart számot Németországban(is), de tiszteletben tartva szakmám írott és íratlan szabályait, továbbá tisztelettel a német polgárok és politikusok iránt, az ehhez kapcsolódó belső vitákat nem kommentálom nyilvánosan, csupán követem, és természetesen arról a fővárosomat megfelelő formában tájékoztatom.

A nevezett filmben azonban olyan, az objektivitásnak és a tények tiszteletben tartásának teljes ignorálását mutató elemek sokasága bukkan fel hazám, és annak többször demokratikus úton megválasztott miniszterelnökének sejtetések sorát felvonultató „bejátszásával”, hogy erre kénytelen vagyok reagálni.

Az etikai és morális normákat súlyosan sértő megszólalások és sejtetések kapcsán csak azt tudom remélni, hogy ezekkel a szerzők és a műsorszerkesztők saját lelkiismeretük előtt el tudnak majd számolni.

Szomorúságba hajló frusztrációmat most lekorlátozom a tényekre. A „Budapesti Keleti Pályaudvar mítosz” nem újkeletű. Az a film által is sulykolt állítás, miszerint minden akkor és ott kezdődött, és minden problémának ez a forrása, súlyosan szembe megy a földrajz szikár valóságával, a nemzetközi és európai jog rendelkezéseivel, és a 2015 nyári és őszi folyamatok tényeivel.

2015. szeptember 4. egy sokadik nap volt a hónapok óta tartó migrációs válságban. Magam –akkor még EU állandó képviselőkéntBrüsszelben –már hetekkel korábban jeleztem kollégáimnak, hogy a napi szinten érkező illegális migránsok száma túllépte a tízezret. A helyzet ismeretét és megértését mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a Szövetségi Belügyminisztérium augusztus19-én, azaz két héttel a „remény menetének” útba indulása előtt duplájára, 800,000-re korrigálta az év végéig várható beáramlás mértékét. A szám –ha nem tévedek –a végén 890,000 lett. Azt se hagyjuk említés nélkül, hogy a BAMF augusztus 25-i tweetje a dublini szabályok alkalmazásának felfüggesztéséről igencsak dinamizálta a beáramlást.

Másrészt fel kell hívni a figyelmet arra az egyszerű földrajzi tényre, hogy a budapesti Keleti Pályaudvar több mint 1000 km-re található az EU és a Schengeni Zóna külső határától. Ha figyelembe vesszük a nemzetközi jogot (Genfi Konvenció, 31. cikk), vagy az európai jogot (Schengeni Határkódex, Dublini Rendelet), akkor két dolgot rögzíteni kell. Az illegális migránsok minimum öt-hat olyan országon meneteltek keresztül, ahol az életük nem volt veszélyben, tehát már nem voltak menekültek, másrészt minden schengeni és dublini szabályt tudatosan ignoráltak –hiszen számukra világos volt, hova akarnak eljutni.

Magyarország súlyos anyagi, politikai és erkölcsi kockázatokat is vállalva elhatározta, hogy érvényt szerez az európai szabályoknak. Köszönetet, elismerést nem vártunk, alaptalan kritikát, morális kioktatást napi szinten kaptunk. Mindeközben eltelt négy év, a dolgok fokozatosan a rend és a szabályok betartásának irányába fordultak, fokozatosan sikerül összehangolni a rend és az emberiesség szempontjait –de láthatóan a tényeket ignoráló, és esetenként becsületsértésbe hajló propaganda nem ért véget.

Mindenesetre ismét és sokadszor felajánlom, hogy ha a ZDF, vagy bármely németközszolgálati és magán média érdeklődést mutatna a tények és a magyar álláspont iránt, akkor készséggel állok rendelkezésükre. Lejárató kampányok, még a földrajzi valóságot is felülíró fikciók valóságként történő prezentálása helyett talán ideje lenne teret adni a tényeknek.

Személyes pályafutásom úgy alakult, hogy viszonylag közvetlen közelről követhettem mind az 1989-es eseményeket (a magyar Külügyminisztérium NDK referenseként), mind a 2015-ös nyári –őszi folyamatokat (EU állandó képviselőként, majd 2015. októberétől berlini nagykövetként). A saját polgárokat bezáró Berlini Falból a magyarok ütötték ki az első követ. Magyarország 2015-ben kiállt az európai szabályok betartása és betartatása, az EU létezésének alapját jelentő életforma és gazdasági modell védelme, a Schengennel védett belső piac mellett, és az illegális, zöld határon át történő beáramlást megállította.

Közös létezésünk és együttműködésünk alapja és természetes vonása, hogy esetenként a világot másképp és más szemszögből látjuk. Az ilyen helyzetek tisztázása azonban csak az egymás és a tények iránti tisztelet alapján lehetséges. Az Önök által bemutatott film e két kritérium egyikének sem tesz eleget.

Üdvözlettel

Dr. Györkös Péter

A jövő személyzete Kölnben – HR technológiai B2B rendezvény Magyarországgal

Az európai “Jövő személyzete” rendezvény (2019. augusztus 17.-19.) már 20 éve hozza egymással kapcsolatba az embereket és piacokat a Recruiting & Attraction, Corporate Health, Digital Learning, Future of Work és Startup területekről. Ebben az évben az EnterpriseEurope Network NRW a magyar HEPA Export Promotion Agency-vel együtt lehetőséget nyújt célzottan magyar HR szolgáltatókkal kapcsolatba lépni.

Tizenöt budapesti és vidéki cég utazik Kölnbe, hogy bemutassa technológiáit és toborzási módszereit, valamint kooperációs partnereket találjon Németországban. A teljes lista a résztvevőkről itt található (link). Partnereket a bérkönyvelés, mobilitás, egészségápolás, képzési szolgáltatás, organizáció fejlesztés, assessment center, change management, tech start-up területekről keresnek, valamint cégeket melyek ideiglenes munkaerőt keresnek.

Éljen a lehetőséggel, lépjen kapcsolatba magyar szolgáltatókkal és jusson hozzá a díjmentes napi jegyhez! (Korlátozott mennyiség, bejelentkezés után).

Vegye fel velünk a kapcsolatot egyedi időpont egyeztetéshez. A beszélgetések 9:00 és 17:40 óra között történnek, a magyar közösségi standon vagy a szolgáltató standjánál.

Kontaktszemély:

Susanne Jakobs, Tel.: 0208 30004 41, Mail: sj@zenit.de
Cornelia Schwizer, Tel.: 0208 30004 15, Mail: cs@zenit.de

Rendezvény helyszíne:
Kölnmesse GmbH
Messeplatz 1 Business Area, Halle 3
50679 Köln

Magyar ifjúságügy, család- és társadalompolitika

Magyar ifjúságügy, család- és társadalompolitika: Hogy tudjuk megfelelő család politikával emelni a születési arányt

2019.06.17-én a magyar család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, Novák Katalin a frankfurti Hayek-Clubban bemutatta a Magyar Kormány intézkedéseit a népességi struktúra tartós növelésére, mivel a múltban Magyarországon és Európában kevés gyermek született.

Ennek következménye jelenős: Az öregedés növeli a szociális terheket, melyek az aktív népességre hárulnak. Azokban az országokban ahol alacsony a munkanélküliség, a szakképzett munkaerő hiánya korlátozza a vállalkozások növekedését. Az alacsony születési arány kifékezi a tendenciaiban az innovációt és a technikai haladást. Ehhez hozzájönnek a születési arány külgazdasági következményei. Tudja pótolni a bevándorlás a hiányt? Magyarországon a kormány a születési ráta növelésének stratégiáját követi.

2010 óta a következő intézkedéseket vezette be a kormány:

A családot támogató kiadások a bruttó haza össztermék 4,8% teszik ki, mely a 2010-es érték kétszerese. Ennek eredményeként a termékenységi ráta anyánként 1,23 gyermekről 1,49 gyermekre nőtt, ami 22%-os növekedés. Az abortuszok száma ezalatt 33,5% csökkent. A női foglalkoztatottsági ráta 50,2%-ról 62,3%-ra nőtt. Mivel az intézkedéseknek pozitív hatása volt a születési arányra, 2019-ben a következő intézkedéseket tervezik:

1.) 31.000 euró állami támogatás fiatal házasok részére (hitel)
2.) Állami lakáscélú hitelek bővítésé
3.) Jelzálogkölcsönök csökkentése
4.) Jövedelemadó átvállalása 4 vagy több gyermeknél
5.) Állami támogatás nagycsaládos járművek esetében
6.) Bölcsődei férőhelyek bővítésé
7.) Nagyszülök gyermekgondozási szabadságának igénylése

A teljes beszédet német nyelven a frankfurti Hayek-Club YouTube csatornáján találhatják:

ZalaZone – A jövő tesztpályája

2016-ban úgy döntött a magyar kormány, hogy egyedülálló projektbe kezd. Egy teszpálya építésébe, bár nem szokásos gépjárműveknek, hanem a jövő autóinak. Zalaegerszeg közelében épül jelenleg a tesztpálya, melyen a jövő autóit tesztelik majd.

Az építési fázis

A ZalaZone néven ismert projekt 2017 áprilisában lépett életbe 265 hektárnyi területen. A modern, autóipari projektbe összesen 42 milliárd forintot fektetnek majd be. Automobil projektek mellett többek között telekommunikációs és infrastrukturális fejlesztéseket is fognak itt tesztelni. Ezen célok megvalósításához a ZalaZone szoros kapcsolatot tart majd különböző magyar egyetemekkel. Többek között azért esett a budapesttől 240 kilóméterre lévő Zalaegerszegre a választás, mert a régióban számos autóipari gyártó és beszállító található.

A tesztpálya felépítése

A tesztpálya különböző szakaszokat tartalmaz, melyek különféle szituációkat és úttesti körülményeket szimulálnak. Ezen szakaszokat három részben építik majd ki. Az első, “Smart City” nevű rész 2018-ban indult és 2019 januárjában került befejezésre. A második pályarész egy ovális nagy sebességű pálya lesz, a harmadikon pedig “rossz minőségű” utakat fognak majd tesztelni.

A ZalaZone célja

A ZalaZone-projekt legfontosabb célja egy komplex és egyedi tesztkörnyezet létesítése, mely lehetővé teszi az elektromos meghajtású és önvezető autók teljes ellenőrzését. A kutatások, valamint a fejlesztési tesztek, melyeket itt végeznek majd segíthetnek abban, hogy a jövőben kevesebb forgalmi dugó keletkezzen, az emberek kényelmesebben utazhassanak. A ZalaZone előreláthatóan 2020 végéig készül majd el. 2016-ban úgy döntött a magyar kormány, hogy egyedülálló projektbe kezd. Egy teszpálya építésébe, bár nem szokásos gépjárműveknek, hanem a jövő autóinak. Zalaegerszeg közelében épül jelenleg a tesztpálya, melyen a jövő autóit tesztelik majd.

 

 

Vezető váltás a Német Szövetségi Köztársaság Német-Magyar Társaságánál

Dr. Gerhard Papke leváltja Dr. Peter Spary-t.

A Német Szövetségi Köztársaság Német-Magyar Társasága Gerhard Papke-t, az Északrajna-Vesztfália tartománygyűlés volt alelnökét és az FDP-tartományi frakció volt elnökét választotta új elnökévé. A társaság, melynek székhelyei Berlinben és Bonnban találhatóak, 1994-ben alapított közhasznú társaság a német-magyar kapcsolatokat építi és ápolja. A társaságnak jelenleg 400 közvetlen tagja van és több mint 30 regionális német-magyar baráti egyesület összefogó szervezete.

Forrás: Budapester Zeitung és Deutsch-Ungarische Gesellschaft in der Bundesrepublik Deutschland e.V.