DUWN – Az aktuális hitel ciklus vége – mi történik utána?

DUWN –  Christoph Hermesmeier és Türk Balázs

Az író és gazdasági tanácsadó Daniel Stelter, aki könyveiről, („Jégkorszak a világgazdaságban“ ISBN-10: 3593505142) illetve „stelter-strategisch“ néven a német Wirschaftswoche-ben megjelenő újságcikkeiről és weblapjáról (https://think-beyondtheobvious.com/) ismert, a Wirtschaftswoche utóbbi kiadásában arról írt, hogy az aktuális hitel ciklus lassan véget érhet (http://www.wiwo.de/finanzen/boerse/stelter-strategisch-ein-letztes-hurra-zumende-des-bullenmarktes/20194370.html).

Kontrakciónak látja az alapvető kamatemelést az USA-ban, valamint az EKB államkölcsön korlátozási intézkedéseit, Kínára is tekintettel, aki ma már fontos szereplője a világgazdaságnak, és azt mondja érezhető hogy lényegesen lassul a hitelgyarapodás.

Jelenlegi kapitalista gazdasági rendszerünk alapja az adósság ill. hitelpénz, melyet nem fed semmilyen érték (mint pl. arany az un. árú pénz esetében). A hitelpénz mennyiségét kizárólag a kamat és a központi- és üzleti bankok által létrehozott új hitelek szabályozzák (=> pénzalkotás).

Ez azt jelenti, hogy a gazdaság csak akkor tud nőni, ha a pénzösszeg is nő. A pénzösszeg egy hitelrendszerben viszont csak akkor tud nőni, ha az adósság is tovább nő. A múltból tudjuk, hogy léteztek hitelciklusok, melyek fellendülést okoztak majd lelassultak, ezzel recessziókat kiváltva.

Jelenleg egy különleges hitel fellendülésben élünk, mely a fontosabb központi bankok (USA, Eurozone, Japan, Nagybrittania valamint Svájc) nulla kamat politikájának köszönhető. Nem tipikus viszont az aktuális hitelfellendülésben az, hogy nem tükrözi a reál gazdaság. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságon belüli befektetések aktivitása a nulla kamat politika ellenére sem nőtt szignifikánsan. A hitel inkább a kevésbé produktív szektorokba folyt, mint az ingatlanok és hitelpiacok (cégvásárlások és átvételek mint Monsanto és a Bayer) ahol megnőttek a vagyoni értékek. Ellenben alig keletkeztek új kapacitások pl. az iparban, melyek normál esetben érték teremtést és jóllétet idéznek elő A vagyoni értékek áremelkedése egyfajta vagyoni effektust hozott létre, ami rövid távon a hitelek további növekedését engedélyezi,  mivel a hitelek értéke is nőtt. Világszerte tovább nőtt a hitelek száma is az utolsó 2008-as gazdasági válság óta (lásd grafika).

Mit jelent ez a jövőt illetően?
Az egyik oldalon visszaeshet a hitelkereslet, hitelkeresletet stimuláló reális kamatcsökkentések a bankok részéről már alig lehetségesek, kivéve hacsak nem dramatikus, majdnem hogy diktatórikus, a szocializmusból ismert kényszerintézkedésekkel, mint pl. a szigorú kézpénz megszüntetés, amivel a negatív kamatokat 2, 3 vagy akár 5%-ra lehetne csökkenteni anélkül hogy ezt gazdasági alanyok megkerülhessék.

A másik oldalon az egész nyugati világ és Kína eladósodása az állami, privát gazdasági és privát háztartási területeken már olyan magas, hogy a legtöbb adós további hiteleket, részben bonitás hiányában is, nem viselne el. Az invesztorok már alig találnak lehetőséget hogy produktív szektorokba fektessenek be, melyek megfelelő hozammal rendelkeznek. Ezért is látható az utóbbi években, hogy a hitelösszegek nagy része az ingatlanpiacokba, részvényekbe vagy leginkább hitelpiacokba folyik be, ezzel új rekordárakat elérve.

Forrás: wohnungsboerse.net

Ha a privát gazdaság nem igényel további hiteleket, a gazdasági növekedés csökkenni fog. Ebben az esetben az állam, hogy támogassa a befektetéseket, konjunkturális csomagokat fog létrehozni. Ez történt 2009 és 2010-ben is, pl. amikor az állam szubvencionálta az új autók vásárlását az un. „környezeti prémium“ kampány keretében. Működő autók kerülte így le a piacról hogy újakat tudjanak eladni (= közgazdasági vagyon megsemmisül, hogy rövid távon keresletet generáljon = nem produktív intézkedés).

Állami konjunkturális csomagok bizonyára lehetőséget nyújtanak a hitelek keresletének elősegítésében, bár az eladósodás főképp a dél európai államokban nagyon magas, ami további hiteleket nehézzé tesz. Ezenfelül az európai bankszektor már eleve nagy részben rendelkezik rossz hitelekkel, épp ezért nem szeretne új kockázatokat vállalni.

Ha nem kerül friss pénz a hitel- és pénzkörforgásba, lehetséges hogy a hitelezők visszafizetést fognak követelni az adósoktól, ill. sok hitelező maga is adós más szervezeteknél, ezért szüksége lesz a pénzre hogy kiegyenlíthesse saját kötelezettségeit. Ez a fenomén a gazdaság gyengülésénél tapasztalható.

Ennek a következménye a hitel- és pénzpiac kontrakciója.  A központi bank kamatcsökkentésének nincsen nagy hatása, mivel a kamat már eleve majdnem 0% (=> likviditási csapda).

Ráadásul alacsonyárú tőke kölcsönzés (=> kamat) újabb helytelen tőke allokációhoz vezetne tárgyi vagyonoknál, mint pl. ingatlanok és részvények. A befektetők újabb hiteleket használnának fel pl. ingatlanokra. Első körben itt már nem a hosszú távú bérhozamok fenntartása lenne a cél, hanem hogy az ingatlan legalább tartsa az értékét ill. a negatív kamat adta, a hitel felvételével járó jutalom.

Ez a viselkedési forma csak rövid távon fog működni, hosszútávon  viszont új építési szándék alakulhat ki a kereslettel ellenben. Ezek a tipikus jelei a túlhúzott spekulációs buboréknak, ahol a befektetések mögött nem valós értékek állnak. Nem teremtődik valós értéktöbblet.

Ebből adódóan legalább két negatív tendencia várható. Az első, hogy a tőke nem megfelelő beruházásokba folyik, mert hosszútávon nincsen fedve tényleges értékekkel. A második, hogy ennek hozama túl alacsony lesz hogy kamatot termeljen, mivel a befektetés alapvetően piaccal ellentétes.

Izgalmas idők elé nézünk a gazdaságban. Itt komoly vállalkozói és stratégiai döntésekre lesz majd szükség. A Német- Magyar Vállalkozók Klubja megvitatja majd a különböző szcenáriókat, hogy felkészülhessen a jövőre.

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *