Vissza a párbeszédhez 2.0 – A Magyar Nagykövet felszólalása

A Német-Magyar Vállalkozók Klubja a Magyar Nagykövet e felszólításához csatlakozik.

 

Vissza a párbeszédhez 2.0

A magyarországi parlamenti választások előtt a német médiában egy igazi kommentár- és interjú-cunami jelent meg. Egy rövid elemzés egyértelműen megmutatja, hogy ezeknek több, mint 90%-a ugyanabba az irányba mutat. A „beszélgetőpartnerek” kizárólag egyetlen pozíciót képviseltek, mégpedig a magyar kormány politikájának egyoldalú kritikáját. Ezen médiának jogában áll, hogy fontos kérdésekben más véleményeket ignoráljon, vagy furkósbotot használjon érvek helyett a más véleményekkel szemben. Országom nagyköveteként, egyben magyar és meggyőződéses európai polgárként is szükségesnek ítélem, hogy legalább a legfontosabb kijelentésekre és állításokra reagáljak, mivel a rendkívül arrogáns és a tényeket figyelmen kívül hagyó offenzíva a magyar választók egyértelmű és demokratikus döntését követően nem maradt abba, hanem újabb dimenziót ért el.

A Deutschlandfunk azt akarta velünk tudatni, hogy a magyarok semmit sem értenek a demokráciából. Amíg a magyar választók 70%-a élt alapjogával és azt a demokrácia legnagyobb ünnepén méltóan gyakorolta, a Welt am Sonntag ezt írta: „A magyarok választanak, de nincs választásuk”. A Süddeutsche Zeitung agymosott hívekről beszélt. A Berliner Zeitung csak egyszerűen Európa szégyenéről írt. No comment.
Ezután jöttek az EU-s témák, a nem szolidáris Magyarországról, amely tönkre akarja tenni Európát, amely csak a támogatások miatt képes valahogyan a túlélésre. Itt néhány alapvető problémát látok a tényekkel való bánásmódban. Az egyik az, hogy néhány ember, aki saját magát jó európainak nevezte ki, nem tudja elviselni azt, ha fontos európai kérdésekben valakinek saját véleménye van. Én nem kritizálom az ő meggyőződésüket, véleményüket. De határozottan vissza kell utasítanom, ha a más véleményt egyszerűen agyonhallgatják, vagy „agyonütik”. Magyarország az EU szerződést mindig (hangsúlyozom: mindig) tiszteletben tartotta, vagy a konfliktusokat a közös szabályok talaján feloldotta, akár a határok védelméről, akár a költségvetési szabályokról, akár a jogállamiságról volt szó. Kötelezettségeinket komolyan vettük és jogainkat is gyakoroltuk.
Vegyük a két, Magyarországgal folytatott vitában leggyakrabban felhozott példát. Egyrészről, miközben mára EU-n belül (majdnem) mindenki elismeri az EU-s külső határok védelmének szükségességét, addig Magyaroroszág és a magyarok ezzel kapcsolatos átlag feletti erőfeszítéseit (ezen a területen) egyszerűen figyelmen kívül hagyják, sőt néha cinikusan és a tényeket nélkülözve pellengérre állítják. Másrészről a kohéziós politikát egyfajta könyöradománynak állítják be. És most következzenek a tények: ezt a közösségi politikát a ’80-as években – abban az időben, mikor nekünk még a vasfüggöny mögött kellett maradnunk – azért hívták életre, hogy az egységes piac beteljesedéseként és a négy alapszabadság fontos pilléreként szolgáljon. Adni és kapni. Az Európai Unió nemcsak érték-, hanem felelősségközösség is.

Ugyanakkor az antiszemitizmus vádja, már tényleg övön aluli ütésnek minősül. Egyetlen kormány sem tett még annyit az antiszemitizmus elleni küzdelemben Magyarországon, mint 2010-óta az Orbán-kormány, többek között a törvényi szabályozás, a zsidó kultúra támogatása, vagy a zsidó temetők és zsinagógák megújítása és felújítása területén. Az eredmények jól láthatóak, abban az esetben, ha az ember kész felnyitni a szemét e tények kapcsán. Ugyanazon a napon, mikor Párizsban egy zsidó asszonyt brutálisan megöltek, valamint Berlinben az iskolaudvaron tapasztalható antiszemitizmus kérdése napirendre került, Orbán Viktor miniszterelnök, a szerb elnökkel közösen, egy, a magyar adófizetők pénzéből felújított zsinagógát avatott fel Szabadkán. A német médiában erről semmit nem lehetett olvasni. Mint ahogyan arról sem, hogy a pár hónappal ezelőtt Budapestre látogató izraeli miniszterelnök tegnapelőtti gratuláló levelében izraeli látogatásra hívta Orbán Viktort.

Az EU-27-ek rendkívüli kihívások előtt állnak. A Brexit eljövetele, egy globális kereskedelmi háború veszélye, régi és új típusú konfliktusok veszélyeztetik a polgáraink biztonságát és jólétét. Az egyedüli esélyünk az összetartás. Hogy hogyan lehet ezeket a kihívásokat a legjobban kezelni, arról minél előbb vitát kell folytatnunk annak érdekében, hogy a szükséges közös döntéseket meghozhassuk. Hangsúlyozom: közösen. Ez olyan kérdésekre is vonatkozik, ahol különböző véleményen vagyunk, vagy különböző elképzeléseink vannak, különösen a migráció témakörét illetően. Az EU egyenjogú tagállamok és polgárok közössége. Magyarország egy közülük. Felelős és megbízható partnerek vagyunk. Ez az Európa a miénk is. Szeretjük, akarjuk, hogy erős és jövőképes legyen, és az is maradjon.

Szívesen látunk mindenkit – hangsúlyozom: mindenkit – német újságírókat, polgárokat, ha a tények és megoldások vezérelte vitában érdekeltek. Őszintén remélem, hogy az elmúlt hetekben folytatott sorozatos sértegetést felváltja az európai vita. A Magyar Nagykövetség, a berlini magyar nagykövet irodája továbbra is mindig nyitva marad. Szívesen hívjuk meg Önöket párbeszédre, országaink és Európa érdekében!

Európa iránti elköteleződésünk, és a párbeszéd iránti magyar készséget Orbán Viktor magyar miniszterelnök a választás estéjén hivatalosan is megerősítette: „Mi nem szemben vagyunk Európával és az Európai Unióval, hanem mi akarjuk Európát, akarjuk az Európai Uniót és sikeres és erős Európa Uniót akarunk, de ehhez először mindent, ami gyötör bennünket, őszintén el kell mondani. (…) Magyarország nem akarja elkövetni azokat a hibákat, amiket nálunk hatalmasabb és gazdagabb országok elkövettek és nem akarjuk, hogy Európa rámenjen ezekre a hibákra. Ki akarjuk ezeket javítani. A mai választás után Magyarország teljes súlyával készen áll, hogy a közös európai munkában részt vegyen.”

Berlin, 2018. április 9.
Dr. Györkös Péter nagykövet

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *