A Budapest-Pozsony-Brno-Varsó expressz vasúti vonal építését tervezi a Visegrádi csoport

A Visegrádi csoport közösen eltervezte a Budapest, Pozsony, Brno és Varsó közötti nagy sebességű vasúti vonal építését, közölte a Magyar Külügyminiszter, hétfőn, a másik három tagország közlekedési minisztereivel tartott tárgyalások után Szlovákiában. A döntést összhangban áll mind a négy ország politikai érdekeivel, mondta Szijjártó Péter. Egy héten belül elkezdődhet a közbeszerzési pályázatok kiírásainak nyilvánosságra hozatala. A kiírási folyamat egy fél évet, a kivitelezési tanulmány egy, maximum két évet vesz majd igénybe. Az új, két vágányú vonal lehetővé teszi majd a 250 km/h sebességet. A vonatok mindhárom fővárosban, valamint Brno-ban állnak majd meg. A tárgylásokon az Európai Befektetői Bank (EIB) is részt vett. A bank már több vasúti projektet finanszírozott. “Ez egy tipikus Visegrád projekt lesz, mind a négy ország részt vesz a finanszírozásban.” Mondta Szijjártó.

A KKV és az alkalmazott tudományok találkozása – Előadási és poszter rendezvény 2018.10.18. | 15-20 óra | Gelsenkirchen

A Német-Magyar Vállalkozók klubjának egyik meghatározó célja
a német és magyar vállalkozások együttműködésének támogatása.
De nem kizárólagosan. A globalizált világban egy egyesület mint
a miénk nem korlátozódhat le binationális érdekeltségekre.
A világgazdaság egészében fontos számunkra. A fókuszban itt
egyértelműen a kis- és középvállalkozások állnak.
Mivel, mint ahogy sok vállalkozásnál korlátozott a kapacitás
a fejlesztést és kutatást terén, a hálózatépítés nemzetközi
vagy régión kívüli szinten is visszafogott.
Az egyesület szeretne itt támogatni és egymáshoz közel hozni
a vállalkozásokat.

Már tavaly is találkozhattak vállalkozók és tudósok Németországból és Magyarországról a Gelsenkircheni Főiskolán, hogy a tudomány és a kis- és középvállalkozások közötti kooperációt erősítve felmutassák, lehetséges a német cégek és egyetemek és az Óbudai Egyetem közötti kutatás és fejlesztés. Különböző ígéretes kiindulási pontok segítségével bizonyítottak, az országokon átnyúló együttműködés az alkalmazott tudományok területén igenis lehetséges. A rendezvény először került megrendezésre a wesztfáliai Gelsenkircheni Főiskola és a paderborni Német-Magyar Vállalkozók Klubja által.

Különösen örülünk ezért, hogy a „KKV és az alkalmazott tudományok találkozása” című sikeres rendezvényt ebben az évben is megtarthatjuk a wesztfáliai Gelsenkircheni Főiskolán.  Az előadók között két vendég is jön Magyarországról.
Ennek meg van az oka. Magyarország különleges módon támogatja
és segíti kis- és középvállalkozásait. Ezért is örülünk, hogy
Szegner Balázs úr, a Düsseldorfi Magyar Főkozulátustól
áttekintést ad nekünk majd Magyarország és Wesztfália közötti együttműködésről az oktatás és gazdaság területein.
Dr.habil. Tick József a Budapesti Óbudai Egyetemtől bepillantást
ad majd a kis- és középvállalkozások szerepéröl a kutatás és fejlesztés terén, valamint bemutatja a 2018-2019 évi munkatervet és tevekénységi javaslatot.

A rendezvény összes résztvevőjének kellemes napot kívánunk.

Rendező és helyszín:
Csütörtök, 2018 Október 18.
15.00 – 20.00 óra
Westfälische Hochschule Gelsenkirchen
Neidenburger Straße 43
45897 Gelsenkirchen

Flyer-KMU trifft angewandte Wissenschaften-2018

 

8. Be Smart startup verseny – pályázati felhívás

Szeptemberben 8. alkalommal versenyezhetnek a legígéretesebb startupok a nívós külföldi szereplési és a kapcsolatépítési lehetőségek elnyeréséért a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Be Smart arénájában.

„Minden követ megmozgatunk, hogy a Be Smart versenyünk nyerteseinek az elérhető legjobb kapcsolatépítési lehetőségeket biztosítsunk. Egy profi startup fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy folyamatosan megmérettesse magát hazai és nemzetközi szinten. Sok éves tapasztalatunkat és városdiplomáciai kapcsolatrendszerünket felhasználva támogatjuk a startupok eredményes megjelenését a legszínvonalasabb nemzetközi rendezvényeken” – Szalai Piroska, a BVK kuratóriumi elnöke.

A versenyre bármilyen területen tevékenykedő startupok jelentkezhetnek. A smart city, továbbá az innováció és digitalizáció a turizmusban területeken létrehozott fejlesztésekre kiemelt fókusz irányul.

A versenyen kiválasztott legígéretesebb startupok a magyar delegáció részeként 2018. október 11-12 között kiállíthatnak a Ruhr-vidék legmeghatározóbb startup rendezvényén, a Bochumban megrendezésre kerülő RuhrSummit-on, a lisszaboni Web Summit-on 2018. november 5-8 között, valamint a 4YFN Barcelona 2019 rendezvényen 2019. február 25-28 között.

A Közalapítványt a verseny Magyarország Düsseldorfi Főkonzulátusával, Magyarország Lisszaboni Nagykövetségével és Magyarország Barcelonai Főkonzulátusával együttműködésben valósítja meg.

A versenyen való részvétel feltételei és jelentkezési határidők

A szervező partnerek olyan startupok jelentkezését várják, amelyek a piacra lépés fázisán már túl vannak, vagy legalább prototípussal rendelkeznek.

A kiválasztás két fordulóban zajlik.

Jelentkezési határidők

1 forduló:

Írásbeli pályázatok benyújtásának határideje: 2018. szeptember 10., 12:00.

A jelentkezési lapot ide kattintva tölthetik ki:  Pályázati űrlap.

Kérjük, az űrlap kitöltése után egy angol nyelvű one-pagert is küldjenek el a besmart@bvk.hu e-mail címre.

2 forduló:

A második fordulóban a bíráló bizottság által kiválasztott startupok képviselői angol nyelvű pitch-ek keretében mutatják be vállalkozásukat.

További információ: Dunay Adrienn Viktoria, e-mail: dunay.adrienn.viktoria@bvk.hu

 

Új gyárat épít a BMW Magyarországon

Az Audi, Opel és Mercedes után a BMW is gyárat épít Magyarországon. A vállalat a keletmagyarországi Debrecen közelébe, 400 ha területre építene új gyárát. A tervezett befektetési összeg közel egy milliárd euro. A gyár 1000 dolgozót foglalkoztatna majd és 150.000 gépjárművet gyártana belső égetésű, elektro és hibrid meghajtássokkal. Az építési munkálatok 2019-ben indulnak.

Salgó András, a BMW Group Magyarország kommunikációs igazgatója szerint a BMW Group már terjedelmes beszállítói hálózattal rendelkezik Magyarországon, amihez többek között a Csaba Metál Zrt. valamint a ZF Lenksysteme is tartoznak.

A BMW Debrecenre eső döntését a jó infrastruktúrával, beszállítói hálózatának közelségével és helyi, kvalifikált munkaerővel indokolta.
Szijjártó Péter külügyminiszter kihangsúlyozta, a befektetés Magyarország versenyképességét, valamint a német-magyar gazdaságikapcsolatot erősíti.
Magyarország már 14 hónapja tárgyalt a BMW-vel.

Papp László, Debrecen főpolgármestere kijelentette: ” Az elmúlt évek gazdaságfejlesztési törekvései, döntései, mint a Debrecen-München közötti menetrendszerű légi járat elindítása, a repülőtér-fejlesztés, a befektetésösztönzési program elindítása, a szervezeti háttér biztosítása az EDC önkormányzati cégen keresztül, a nemzetközi iskola építésének programja mind-mind fontos elemei voltak a befektetésnek”. A versenyben Miskolc szerepelt még döntő pozícióban, de a reptér hiánya miatt veszített.

Szegner Balázs főkonzul a tartományi konzuli testület doyenje

Szegner Balázs főkonzul, a Düsseldorfi Főkonzulátus vezetője vette át 2018. július 12-től az észak-rajna-vesztfáliai konzuli testület doyeni tisztségét – most fordul elő először, hogy a magyar főkonzulátus vezetője tölti be ezt a posztot.

A testület doyenjeként Szegner Balázs főkonzul képviseli a tartományi konzuli testületet a tartományi parlamentnél, kormánynál és más tartományi szervezeteknél. NRW-ben közel 100 konzuli és diplomáciai képviselet található, így ez a tartomány rendelkezik az egyik legnagyobb konzuli testülettel Németországon belül.

DUWN – Forint nyomás alatt

A forintot az utolsó hónapokban leértékelési nyomás alá került az euróval és dollárral szemben. Az első negyedévben az euróhoz képest 5 százalékot, a dollárhoz képest 10 százalékot veszített értékéből.
Április közepén egy euró még 310 forint volt, egy dollár 250 forint. Az értékvesztés által múlt csütörtökön egy euró 327 forintba, egy dollár pedig 285 forintba került.
Az ország tőzsde indexe is jelentős veszteségeket szenvedett. Az index 2015 óta 15.000 pontról 41.000 pontra emelkedett. Az aktuális kurzus 35.500 pont körül mozog.
Mivel az állam, a vállalatok és a háztartások legnagyobb része hiteleit devizában törleszti, ez komoly gondot okozhat az országnak.

A teljes cikket itt olvashatja:
https://deutsche-wirtschafts-nachrichten.de/2018/06/29/spekulanten-nehmen-ungarn-ins-visier/

DUWN – A keleteurópai vállalatok elkülönítése – Új kiküldetési irányvonalat

A keleteurópai vállalatok elkülönítése – Láthatatlan fal keletkezik európában

A nyugateurópai szakszervezeteknek ez nagy sikert jelent. Az EU parlament pár nappal ezelőtti határozata szerint megszigorítják a “kiküldetési irányvonalat”, melyel a keleteurópai munkavállalók ellen falakat létesítenek. 2020-tól az EU-ban honos vállalkozások alkalmazottjai és munkatársai csak akkor dolgozhatnak egy másik EU-s országban, ha ugyanazt a bért és fizetést kapják mint a vendéglátó ország munkavállalói. A remény nagy, hogy ezzel végre megállíthatják a bér dömpinget. A gyakorlat viszont mást mutat.
Ehhez hozzájön az ezzel tudatosan bevállalt feloszlatása európának: egy alapelvét mondja fel az EU, a vállalkozások mozgászabadsága a belpiacon ezzel befejeződhet. (A lényeges különbséget itt a személy, aki maga keres állást külföldön, illetve akit cég küld ki kiküldetéssel. A új szabály csak utóbbikat érinti).

Külföldi cégek munkavállalóinak eddig is meg kellett kapniuk a minimálbért. Ezzel a törvényi szabályozások valamint bérszerződések eddig erre a csoportra is érvényesek voltak. A új megszigorítás továbbá előírja, hogy a bér ezen felüli részét is fizetni kell, ha hasonló munka teljesítéséről van szó. Továbbá az utazási költség is megtérítendő.

Mindez elsőre nagyon igazságosnak hangzik, de problémákat is hoz magával:

  • A cégeket fékezni fogja az újabb bürokrácia.
  • Ki dönti el, hogy mi a “hasolnó” munka? Ki állapítja meg, milyen, a piaci szituációnak megfelelő túlfizetést kell teljesíteni?
  • Hasolnó, már létező szabályozásokból származó negatív eredmények ismertek: A törvényt követését a munkapiaci intézet és társadalombiztosítás arra használja, hogy fizetési szabályozásokat állíthasson fel, melyeket hazai cégeken hajtha be, melyek könnyen elérhetőek. A szabályzatok nem betartása komoly büntetéssel jár.
  • Külföldi vállalatok általában elérhetetlenek maradnak. A hivatalok csak nehezen tudják ezeket ellenőrizni.

A cél, a dömping bérek elleni harc, nemes. De ez nem segítí a nemzeti munkaerőket.

A befektetés előfeltétele sok projekteknél az olcsó külföldi vállalatok megbízása. Ha ez a tehermentesítés nem adott, a tervek nem kerülnek kivitelezésre, és nemzeti céges is munkát veszíthetnek.

Az u.n. “kohézió” is sérülhet az új szabályozás által. Keleten a nyugateurópai EU-s országokban folytatott munka különleges, gazdasági szerepet játszik. A külföldi cégek munkája ez által különleges módon hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez. Ezért is kellene az EU-nak a munkavállalók kiküldetését gazdagabb államokba támogatnia, nem korlátoznia. Ezzel a brüsszeli központ által kezelt 40-50 milliárd euró segélypénzt eltörölhetnék, tagállamok ennek megfelelően kevesebbet fizetnének brüsszelnek hogy csökkenthessék adóságaikat és defficitjeiket.

De a hasonlat a helyi ill. kiküldetésben lévő munkavállalók bérei között nem működik:

  • Mivel nem létezik EU szabályzat a bér- és jövedelemadóra és társadalmi biztosításra, ezért a cégek a kiküldöttek után ezeket az anyaországban fizetik.
  • A kiküldetési irányelv csak bérekre, fizetésekre, pótlékokra és utazási költségekre vonatkozik.
  • Lengyelországban pl. az adók aránya nemsokkal 40 százelék fölött van, míg franciaországban ugyanez jóval 50 százalék fölött.
  • Így a kiküldetésben lévő munkaerőknek nettó több maradna, mint francia kollégáik.

A kiküldetési irányvonal alapeszméje tehát hamis: Abból indul ki, hogy a bérszint adott és mindenkire érvényes.

  • A munkaviszonyok változnak. A klasszikus, 40 órás állások ritkulnak. Előnyben részesül a projektel kapcsolatos foglalkoztatás és a variáblis munkaidő valamint bérezés.
  • Nincsennek tisztán definiált minimálbérek országokon belül. Erősen fejlődő központokban többet fizetnek mint gyengébb régiókban.
  • Külföldön dolgozó személyek nyomást gyakorolnak a hazáikban dolgozók bérszintjére.

A kiküldetési irányvonal piaccal szembeni bizalmatlanságot mutat és előnyben részesíti a bürokratikus szabályzatokat. 1,3 millió személyt érint nnagyjából. Tekintettel az EU-ban dolgozó összesen 227,6 millio emberre ez épp hogy 0,57 százalékukat teszi ki.

 

Magyarország nem kivándorlóország – Eurostat 2017.

Nem jelentős a külföldön munkát vállaló magyarok aránya: az EU statisztikai hivatala szerint a 20-64 éves korcsoport 5,2 százaléka dolgozik más uniós tagállamban. Ez 325 ezer magyart jelent az Eurostat szerint. Ez az arány csak a nyugati országokban alacsonyabb.

Az áprilisi választások előtt az ellenzéki pártok azzal kampányoltak, hogy a munkavállalók menekülnek Magyarországról. Ehhez képest az Eurostat adatai továbbra sem mutatnak jelentős arányt, 28 tagállamból Magyarország a 13-ik. Ez azt jelenti, hogy 12 tagállamban magasabb a munkaerőpiaci elvándorlás mértéke. Az uniós átlag 3,8 százalék.
A 325 ezer főbe nem csak a külföldön élők vannak benne, de azok is, akik ingáznak, vagy bizonyos időnként vállalnak munkát máshol.
A visegrádi országok közül csak Csehországban kisebb a külföldi munkavállalás mértéke.

 

DUWN – “Padlón közelébe került a forint” – A nemzetközi pénzügyi piac ingadozó hangulata

“Padlón közelébe került a forint” – a média és az elemzők is szívesen hasznának hasonló kijelentéseket, főleg ha hosszú évek stabilitása után gyengül a magyar fizetőeszköz. A szakértők viszont egyetértenek: pánikhelyzet nincs, bár valami szokatlan történik.

A forint május 21-én kétéves mélypontra került – egy euróért 319,26 forintot kellett adni. Ez azért is volt szokatlan, mert a korábbi években az árfolyam 310 körül állt stabilan.

Tehát miért gyengült a forint?

Vannak helyzetek amikor a ország állapotát tükrözi az árfolyam, a mostani viszont nem ilyen. A forint gyengeségének inkább piacon kívüli okai vannak.

A régión belül a a lengyel zloty és a cseh korona is gyengült. A jelenség legfontosabb oka, hogy az eurózóna és az Egyesült Államok gazdasága vonzóbb a befektetők számára, mint valamelyik feltörekvő állam devizája, ezért érdemesebb abban tartani a pénzt.

Ettől függetlenül az MNB tehet ellene, hogy a forint tovább gyengüljön. A rendelkezésre álló eszközök között szerepel az alapkamat emelése, vagy egy pár mondatos üzenet a piac megnyugtatására. Az MNB utolsó közleményében azonban nem jelezett hasonlót, csupán hogy érzik, hogy a nemzetközi pénzügyi piac hangulata “erősen ingadozik”. A piac ennél jelentősebb visszajelzést várt, a forint tovább gyengült a közlemény után.

A gyenge forinttal rosszul járnak azok, akik import árut vásárolnak, ill. a devizahitelesek sem örülnek, ha többet ér az euró vagy svájci frank.

Az üzemanyag árak is emelkednek, ezeket is befolyásolja a forint árfolyam, nemcsak a nyersolaj árának alapvető emelkedése.

A külföldön nyaralókat is érintheti a változás. Különösen, ha nem foglalták le előre a szállásukat. Sokak kedvenc nyaralási célja Horvátország, ahol a kuna tovább erősödött.

Kinek jó a gyenge forint?

Gyakran mondják, hogy az exportrta termelő cégek jól járnak a gyenge forinttal. De a Magyarországon leginkább exportot hajtó cégek nagy része euróban üzletel (pl. Mercedes vagy Audi), nekik mindegy hogyan áll a forint. A magyar tulajdonú cégek pedig hiába örülnek a gyenge forintnak, az alapanyagokat külföldről drágábban szerzik be.

A teljes cikket itt olvashatja:
http://hvg.hu/gazdasag/20180523_forintarfolyam_mnb_deviza_forint

 

III. Startup Budapest Fórum | Budapest 2018.03.28.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) harmadik alkalommal rendezett Startup Budapest Fórumot 2018.03.28-án a Bálnában, a Startup Budapest Tavasz rendezvénysorozat részeként. A rendezvényen vették át okleveleiket a BVK 7. Be Smart startup és a magyar V4 elnökség hivatalos szakmai programjának részeként rendezett V4 EYES 2.0 versenyeinek nyertesei.

A 7. Be Smart nyertesek Lisszabonban, Madridban és a think.BDPST-en mutatkozhatnak be. A V4 EYES nyertesek a V4 országok fővárosaiban építhetnek kapcsolatokat és megismerhetik a helyi startup ökoszisztémát.

A legutóbbi Eurostat felmérés szerint hazánk a 3. helyen áll a gyors növekedésű vállalkozások arányát tekintve az unióban, egyre nő a komoly eredményeket felmutató startupok száma. A közép-magyarországi régió a 2016-os foglalkoztatás növekedési adatok alapján a 7. helyen áll – Szalai Piroska, BVK kuratóriumi elnök.

Budapest Főváros vezetésének célja, hogy minél több ihletet és inspirációt nyújtson azon vállalkozó kedvű fiatalok számára, akik itt tanulnak, élnek, és itt képzelik el a jövőjüket. Arra törekszünk, hogy fővárosunk Közép-Európa innovációs központjává váljon – Dr. Szeneczey Balázs, főpolgármester-helyettes.

A magyar V4 elnökség alatt célunk hozzájárulni ahhoz, hogy térségünk európai fókusszal, de egyben határozattan képviselt regionális célok támogatása mellett, a digitális korszakra kész, és globális léptékben is versenyképes Közép-Európaként erősödhessen tovább – Varju Krisztina, miniszteri biztos.