Pénzügypolitika: Magyarország megteszi az első kis lepést a kamat változtatás irányába

A MNB március 26-ai találkozóján a jegybank Monetáris Tanácsa úgy döntött, több mint hét év után újra megemeli a kamatot. A pénzügyi irányváltás várható volt, mivel előjelként már februárban elérte az ország a MNB átlagos három százalékos inflációs célját. Az utolsó hetekben erősödött a várakozó álláspont, miszerint hamarosan véget vetnek az ultra laza pénzügypolitikának – a piac várta az irányváltást.

A MNB közzétette, hogy az egynapos betéti kamatot – 10 bázispontos emeléssel – 0,05 százalékban állapította meg.

Sajtó közleményében a MNB megerősítette, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az inflációt a továbbra is az erős belföldi kereslet élénkíti, a jelen lassú külföldi konjunktúra azonban fékezi.  A MNB a 2019-es évre 3,8 százalékos gazdasági növekedésre számít. Az egynapos betéti kamatot – 10 bázispontos emeléssel – -0,05 százalékban állapította meg, míg az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát változatlanul, 0,9 százalékon tartotta.

Folyamatos növekedés – Magyarország bruttó hazai terméke 2018.

Varga Mihály pénzügyminiszter bemutatta a bruttó hazai termék legfrissebb adatait, miszerint a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, a tavalyi év 4,8% növekedése az elmúlt 15 év legdinamikusabbja volt. Miközben a konjunktúra világgazdasági és legfőképp európai szinten gyengül, az Orbán kormány fenntartani tervezi a jelenlegi gazdasági lendületet. A Központi Statisztikai Hivatal első becslései alapján 2018 utolsó negyedévében 4,8%-os volt növekedés. Ezzel 2018-ban az átlagnövekedés 4,9%-ot tesz ki. A gazdaság legerősebb motorja a szolgáltatási szektor volt. Az adócsökkentéseknek és béremeléseknek köszönhetően több pénz marad a családoknak, a lakásépítés erősíti az építőipart. Hogy Magyarország hosszútávon is legalább 2 százalékponttal az európai átlag felett tudjon teljesíteni, a kormány további intézkedéseket tervez hozni, ezzel erősítve az ország versenyképességét, mondta a pénzügyminiszter.

Forrás: Budapester Zeitung 2019. Február 16.

Nyolc százalékkal emelkedett a minimálbér

Január 1-től nyolc százalékkal emelkedett a minimálbér magyarországon. Ezzel a havi minimál bér bruttó értéke 149.000 forint (464 Euro). A megállapodás a munkavállalók és munkáltatók érdekképviselete, a szakszervezetek és a kormány között történt. A garantált bérminimum az új évtől bruttó 195.000 forint (607 Euro). A minimál fizetendő órabér ezzel 857 forint (2,67 Euro), szakképzett munkavállalók esetében 1.121 forint (3,49 Euro). A felek 2020-ra megegyeztek további nyolc százalékos béremelésben .

A Magyar Nemzeti Bank 28 tonna aranya vásárol

Már márciusban bejelentette Magyarország, hogy hazahozza arany tartalékait Londonból. A Magyar Nemzeti Bank kedden bejelentette, hogy jelentősen megemeli a nemzeti aranytartalékot. A bank októberben 28,4 tonnányi arannyal bővítette tartalékait. Ezzel az ország aranytartaléka 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett. A MNB nyilatkozata szerint az MNB Monetáris Tanácsa az aranytartalékot lényegesen megemelte, az ország hosszútávú nemzeti és kereskedelem politikai stratégiák céljainak figyelembe vételével.

A Nemzetibank ezzel először vasárolt aranyat 1986 óta.

 

DUWN – Forint nyomás alatt

A forintot az utolsó hónapokban leértékelési nyomás alá került az euróval és dollárral szemben. Az első negyedévben az euróhoz képest 5 százalékot, a dollárhoz képest 10 százalékot veszített értékéből.
Április közepén egy euró még 310 forint volt, egy dollár 250 forint. Az értékvesztés által múlt csütörtökön egy euró 327 forintba, egy dollár pedig 285 forintba került.
Az ország tőzsde indexe is jelentős veszteségeket szenvedett. Az index 2015 óta 15.000 pontról 41.000 pontra emelkedett. Az aktuális kurzus 35.500 pont körül mozog.
Mivel az állam, a vállalatok és a háztartások legnagyobb része hiteleit devizában törleszti, ez komoly gondot okozhat az országnak.

A teljes cikket itt olvashatja:
https://deutsche-wirtschafts-nachrichten.de/2018/06/29/spekulanten-nehmen-ungarn-ins-visier/

DUWN – “Padlón közelébe került a forint” – A nemzetközi pénzügyi piac ingadozó hangulata

“Padlón közelébe került a forint” – a média és az elemzők is szívesen hasznának hasonló kijelentéseket, főleg ha hosszú évek stabilitása után gyengül a magyar fizetőeszköz. A szakértők viszont egyetértenek: pánikhelyzet nincs, bár valami szokatlan történik.

A forint május 21-én kétéves mélypontra került – egy euróért 319,26 forintot kellett adni. Ez azért is volt szokatlan, mert a korábbi években az árfolyam 310 körül állt stabilan.

Tehát miért gyengült a forint?

Vannak helyzetek amikor a ország állapotát tükrözi az árfolyam, a mostani viszont nem ilyen. A forint gyengeségének inkább piacon kívüli okai vannak.

A régión belül a a lengyel zloty és a cseh korona is gyengült. A jelenség legfontosabb oka, hogy az eurózóna és az Egyesült Államok gazdasága vonzóbb a befektetők számára, mint valamelyik feltörekvő állam devizája, ezért érdemesebb abban tartani a pénzt.

Ettől függetlenül az MNB tehet ellene, hogy a forint tovább gyengüljön. A rendelkezésre álló eszközök között szerepel az alapkamat emelése, vagy egy pár mondatos üzenet a piac megnyugtatására. Az MNB utolsó közleményében azonban nem jelezett hasonlót, csupán hogy érzik, hogy a nemzetközi pénzügyi piac hangulata “erősen ingadozik”. A piac ennél jelentősebb visszajelzést várt, a forint tovább gyengült a közlemény után.

A gyenge forinttal rosszul járnak azok, akik import árut vásárolnak, ill. a devizahitelesek sem örülnek, ha többet ér az euró vagy svájci frank.

Az üzemanyag árak is emelkednek, ezeket is befolyásolja a forint árfolyam, nemcsak a nyersolaj árának alapvető emelkedése.

A külföldön nyaralókat is érintheti a változás. Különösen, ha nem foglalták le előre a szállásukat. Sokak kedvenc nyaralási célja Horvátország, ahol a kuna tovább erősödött.

Kinek jó a gyenge forint?

Gyakran mondják, hogy az exportrta termelő cégek jól járnak a gyenge forinttal. De a Magyarországon leginkább exportot hajtó cégek nagy része euróban üzletel (pl. Mercedes vagy Audi), nekik mindegy hogyan áll a forint. A magyar tulajdonú cégek pedig hiába örülnek a gyenge forintnak, az alapanyagokat külföldről drágábban szerzik be.

A teljes cikket itt olvashatja:
http://hvg.hu/gazdasag/20180523_forintarfolyam_mnb_deviza_forint

 

DUWN – Az aktuális hitel ciklus vége – mi történik utána?

DUWN –  Christoph Hermesmeier és Türk Balázs

Az író és gazdasági tanácsadó Daniel Stelter, aki könyveiről, („Jégkorszak a világgazdaságban“ ISBN-10: 3593505142) illetve „stelter-strategisch“ néven a német Wirschaftswoche-ben megjelenő újságcikkeiről és weblapjáról (https://think-beyondtheobvious.com/) ismert, a Wirtschaftswoche utóbbi kiadásában arról írt, hogy az aktuális hitel ciklus lassan véget érhet (http://www.wiwo.de/finanzen/boerse/stelter-strategisch-ein-letztes-hurra-zumende-des-bullenmarktes/20194370.html).

Kontrakciónak látja az alapvető kamatemelést az USA-ban, valamint az EKB államkölcsön korlátozási intézkedéseit, Kínára is tekintettel, aki ma már fontos szereplője a világgazdaságnak, és azt mondja érezhető hogy lényegesen lassul a hitelgyarapodás.

Jelenlegi kapitalista gazdasági rendszerünk alapja az adósság ill. hitelpénz, melyet nem fed semmilyen érték (mint pl. arany az un. árú pénz esetében). A hitelpénz mennyiségét kizárólag a kamat és a központi- és üzleti bankok által létrehozott új hitelek szabályozzák (=> pénzalkotás).

Ez azt jelenti, hogy a gazdaság csak akkor tud nőni, ha a pénzösszeg is nő. A pénzösszeg egy hitelrendszerben viszont csak akkor tud nőni, ha az adósság is tovább nő. A múltból tudjuk, hogy léteztek hitelciklusok, melyek fellendülést okoztak majd lelassultak, ezzel recessziókat kiváltva.

Jelenleg egy különleges hitel fellendülésben élünk, mely a fontosabb központi bankok (USA, Eurozone, Japan, Nagybrittania valamint Svájc) nulla kamat politikájának köszönhető. Nem tipikus viszont az aktuális hitelfellendülésben az, hogy nem tükrözi a reál gazdaság. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságon belüli befektetések aktivitása a nulla kamat politika ellenére sem nőtt szignifikánsan. A hitel inkább a kevésbé produktív szektorokba folyt, mint az ingatlanok és hitelpiacok (cégvásárlások és átvételek mint Monsanto és a Bayer) ahol megnőttek a vagyoni értékek. Ellenben alig keletkeztek új kapacitások pl. az iparban, melyek normál esetben érték teremtést és jóllétet idéznek elő A vagyoni értékek áremelkedése egyfajta vagyoni effektust hozott létre, ami rövid távon a hitelek további növekedését engedélyezi,  mivel a hitelek értéke is nőtt. Világszerte tovább nőtt a hitelek száma is az utolsó 2008-as gazdasági válság óta (lásd grafika).

Mit jelent ez a jövőt illetően?
Az egyik oldalon visszaeshet a hitelkereslet, hitelkeresletet stimuláló reális kamatcsökkentések a bankok részéről már alig lehetségesek, kivéve hacsak nem dramatikus, majdnem hogy diktatórikus, a szocializmusból ismert kényszerintézkedésekkel, mint pl. a szigorú kézpénz megszüntetés, amivel a negatív kamatokat 2, 3 vagy akár 5%-ra lehetne csökkenteni anélkül hogy ezt gazdasági alanyok megkerülhessék.

A másik oldalon az egész nyugati világ és Kína eladósodása az állami, privát gazdasági és privát háztartási területeken már olyan magas, hogy a legtöbb adós további hiteleket, részben bonitás hiányában is, nem viselne el. Az invesztorok már alig találnak lehetőséget hogy produktív szektorokba fektessenek be, melyek megfelelő hozammal rendelkeznek. Ezért is látható az utóbbi években, hogy a hitelösszegek nagy része az ingatlanpiacokba, részvényekbe vagy leginkább hitelpiacokba folyik be, ezzel új rekordárakat elérve.

Forrás: wohnungsboerse.net

Ha a privát gazdaság nem igényel további hiteleket, a gazdasági növekedés csökkenni fog. Ebben az esetben az állam, hogy támogassa a befektetéseket, konjunkturális csomagokat fog létrehozni. Ez történt 2009 és 2010-ben is, pl. amikor az állam szubvencionálta az új autók vásárlását az un. „környezeti prémium“ kampány keretében. Működő autók kerülte így le a piacról hogy újakat tudjanak eladni (= közgazdasági vagyon megsemmisül, hogy rövid távon keresletet generáljon = nem produktív intézkedés).

Állami konjunkturális csomagok bizonyára lehetőséget nyújtanak a hitelek keresletének elősegítésében, bár az eladósodás főképp a dél európai államokban nagyon magas, ami további hiteleket nehézzé tesz. Ezenfelül az európai bankszektor már eleve nagy részben rendelkezik rossz hitelekkel, épp ezért nem szeretne új kockázatokat vállalni.

Ha nem kerül friss pénz a hitel- és pénzkörforgásba, lehetséges hogy a hitelezők visszafizetést fognak követelni az adósoktól, ill. sok hitelező maga is adós más szervezeteknél, ezért szüksége lesz a pénzre hogy kiegyenlíthesse saját kötelezettségeit. Ez a fenomén a gazdaság gyengülésénél tapasztalható.

Ennek a következménye a hitel- és pénzpiac kontrakciója.  A központi bank kamatcsökkentésének nincsen nagy hatása, mivel a kamat már eleve majdnem 0% (=> likviditási csapda).

Ráadásul alacsonyárú tőke kölcsönzés (=> kamat) újabb helytelen tőke allokációhoz vezetne tárgyi vagyonoknál, mint pl. ingatlanok és részvények. A befektetők újabb hiteleket használnának fel pl. ingatlanokra. Első körben itt már nem a hosszú távú bérhozamok fenntartása lenne a cél, hanem hogy az ingatlan legalább tartsa az értékét ill. a negatív kamat adta, a hitel felvételével járó jutalom.

Ez a viselkedési forma csak rövid távon fog működni, hosszútávon  viszont új építési szándék alakulhat ki a kereslettel ellenben. Ezek a tipikus jelei a túlhúzott spekulációs buboréknak, ahol a befektetések mögött nem valós értékek állnak. Nem teremtődik valós értéktöbblet.

Ebből adódóan legalább két negatív tendencia várható. Az első, hogy a tőke nem megfelelő beruházásokba folyik, mert hosszútávon nincsen fedve tényleges értékekkel. A második, hogy ennek hozama túl alacsony lesz hogy kamatot termeljen, mivel a befektetés alapvetően piaccal ellentétes.

Izgalmas idők elé nézünk a gazdaságban. Itt komoly vállalkozói és stratégiai döntésekre lesz majd szükség. A Német- Magyar Vállalkozók Klubja megvitatja majd a különböző szcenáriókat, hogy felkészülhessen a jövőre.

Németország – Banktitok eltörlése pénzügyi hatóságok felé

2017. Június 25-ével az adómegkerülés elleni törvény § 30a szerinti adórendje (AO) törlésre került.

Az előírás 2017. Június 25-ig biztosította, hogy pénzügyi hatóságok kötelezetten figyelembe vegyék a hitelintézetek és vevőik közötti bizalmi kapcsolatot. Így a pénzügyi hatóságok hitelintézetektől nem kérhettek ellenőrzés céljából egyszeri vagy időszakos tájékoztatást.

Ez alapján az adóbevallási nyomtatványokon sem lehetett kérni számlaszám megadását. Az adóhivatal tájékoztatási kérelmei hitelintézetek felé engedélyezettek voltak, azonban csak azzal a kikötéssel, hogy előtte maga az adóköteles vizsgálata sikertelen volt. Csak ez után volt lehetséges az adóhivatalnak közvetlen a hitelintézethez fordulnia, onnan lekérve számlaegyenleget valamint fizetési- és járó kamatokat.

Az előírás törlésével a pénzügyi hatóságok mostantól közvetlen bekérhetik az ún. gyűjtő tájékoztatást (§ 93 Abs. 1a AO új változat), anélkül hogy előtte kérték volna ezt az adókötelestől.

A buzer.de portálon (Link) megtalálható a törvény régi ill. az új verziójának összevetése.