ZalaZone – A jövő tesztpályája

2016-ban úgy döntött a magyar kormány, hogy egyedülálló projektbe kezd. Egy teszpálya építésébe, bár nem szokásos gépjárműveknek, hanem a jövő autóinak. Zalaegerszeg közelében épül jelenleg a tesztpálya, melyen a jövő autóit tesztelik majd.

Az építési fázis

A ZalaZone néven ismert projekt 2017 áprilisában lépett életbe 265 hektárnyi területen. A modern, autóipari projektbe összesen 42 milliárd forintot fektetnek majd be. Automobil projektek mellett többek között telekommunikációs és infrastrukturális fejlesztéseket is fognak itt tesztelni. Ezen célok megvalósításához a ZalaZone szoros kapcsolatot tart majd különböző magyar egyetemekkel. Többek között azért esett a budapesttől 240 kilóméterre lévő Zalaegerszegre a választás, mert a régióban számos autóipari gyártó és beszállító található.

A tesztpálya felépítése

A tesztpálya különböző szakaszokat tartalmaz, melyek különféle szituációkat és úttesti körülményeket szimulálnak. Ezen szakaszokat három részben építik majd ki. Az első, “Smart City” nevű rész 2018-ban indult és 2019 januárjában került befejezésre. A második pályarész egy ovális nagy sebességű pálya lesz, a harmadikon pedig “rossz minőségű” utakat fognak majd tesztelni.

A ZalaZone célja

A ZalaZone-projekt legfontosabb célja egy komplex és egyedi tesztkörnyezet létesítése, mely lehetővé teszi az elektromos meghajtású és önvezető autók teljes ellenőrzését. A kutatások, valamint a fejlesztési tesztek, melyeket itt végeznek majd segíthetnek abban, hogy a jövőben kevesebb forgalmi dugó keletkezzen, az emberek kényelmesebben utazhassanak. A ZalaZone előreláthatóan 2020 végéig készül majd el. 2016-ban úgy döntött a magyar kormány, hogy egyedülálló projektbe kezd. Egy teszpálya építésébe, bár nem szokásos gépjárműveknek, hanem a jövő autóinak. Zalaegerszeg közelében épül jelenleg a tesztpálya, melyen a jövő autóit tesztelik majd.

 

 

Pénzügypolitika: Magyarország megteszi az első kis lepést a kamat változtatás irányába

A MNB március 26-ai találkozóján a jegybank Monetáris Tanácsa úgy döntött, több mint hét év után újra megemeli a kamatot. A pénzügyi irányváltás várható volt, mivel előjelként már februárban elérte az ország a MNB átlagos három százalékos inflációs célját. Az utolsó hetekben erősödött a várakozó álláspont, miszerint hamarosan véget vetnek az ultra laza pénzügypolitikának – a piac várta az irányváltást.

A MNB közzétette, hogy az egynapos betéti kamatot – 10 bázispontos emeléssel – 0,05 százalékban állapította meg.

Sajtó közleményében a MNB megerősítette, elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Az inflációt a továbbra is az erős belföldi kereslet élénkíti, a jelen lassú külföldi konjunktúra azonban fékezi.  A MNB a 2019-es évre 3,8 százalékos gazdasági növekedésre számít. Az egynapos betéti kamatot – 10 bázispontos emeléssel – -0,05 százalékban állapította meg, míg az alapkamatot, az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát változatlanul, 0,9 százalékon tartotta.

Folyamatos növekedés – Magyarország bruttó hazai terméke 2018.

Varga Mihály pénzügyminiszter bemutatta a bruttó hazai termék legfrissebb adatait, miszerint a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, a tavalyi év 4,8% növekedése az elmúlt 15 év legdinamikusabbja volt. Miközben a konjunktúra világgazdasági és legfőképp európai szinten gyengül, az Orbán kormány fenntartani tervezi a jelenlegi gazdasági lendületet. A Központi Statisztikai Hivatal első becslései alapján 2018 utolsó negyedévében 4,8%-os volt növekedés. Ezzel 2018-ban az átlagnövekedés 4,9%-ot tesz ki. A gazdaság legerősebb motorja a szolgáltatási szektor volt. Az adócsökkentéseknek és béremeléseknek köszönhetően több pénz marad a családoknak, a lakásépítés erősíti az építőipart. Hogy Magyarország hosszútávon is legalább 2 százalékponttal az európai átlag felett tudjon teljesíteni, a kormány további intézkedéseket tervez hozni, ezzel erősítve az ország versenyképességét, mondta a pénzügyminiszter.

Forrás: Budapester Zeitung 2019. Február 16.

A Robert Bosch Miskolcon fektet be

Robert Bosch, a nagy német gépgyártó 14,1 milliárd forintot (43,8 millió Euro) fektet be miskolci autóipari csoportjába. A magyar kormány 2,65 milliárd forinttal támogatja a befektetést. Szijjártó Péter külügyminiszter közölte: 98 nagy befektetést hoztak nyilvánosságra vállalkozások 1,380 milliárd forint értékben, melyet a magyar állam összesen 135 milliárd forinttal támogat.

A Robert Bosch Energy and Body Systems járműalkatrészeket, reléket és elektronikus meghajtóműveket gyárt. Termékeik között megtalálhatóak következő generációs fék-szervomotorok és ESP-rendszerek is, melyeket elektromos autókban használnak. A jelenlegi befektetés új gyártósorok és ellenőrző rendszerek telepítését teszi lehetővé 2021-ig.

Nyolc százalékkal emelkedett a minimálbér

Január 1-től nyolc százalékkal emelkedett a minimálbér magyarországon. Ezzel a havi minimál bér bruttó értéke 149.000 forint (464 Euro). A megállapodás a munkavállalók és munkáltatók érdekképviselete, a szakszervezetek és a kormány között történt. A garantált bérminimum az új évtől bruttó 195.000 forint (607 Euro). A minimál fizetendő órabér ezzel 857 forint (2,67 Euro), szakképzett munkavállalók esetében 1.121 forint (3,49 Euro). A felek 2020-ra megegyeztek további nyolc százalékos béremelésben .

Orbán: Közép-Európa szerepe felértékelődött

A november 22-én Budapesten tartott, “Magyar Állandó Értekezlet” ülésén Orbán Viktor miniszterelnök zárt ajtók mögött beszélt a nemet-francia tengellyel szembeni, Közép-Európai erősödéséről. A német-francia kereskedelem volumene felet teszi ki a Visegrád-csoport es Németország közötti kereskedelem volumenének, közölte Orbán, egy, a kormány weboldalán megjelent beszámolóban. Ez egy “példa nélküli fejlődés”. Orbán kihangsúlyozta: megjósolta, hogy Közép-Európa, beleértve a kárpát medencét, a következő években a európai gazdasági fejlődés motorja lesz. “Montenegró, Macedónia és Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozása fontos lepés lenne Közép-Európa geopolitikájának erősítéséhez.”

A Magyar Nemzeti Bank 28 tonna aranya vásárol

Már márciusban bejelentette Magyarország, hogy hazahozza arany tartalékait Londonból. A Magyar Nemzeti Bank kedden bejelentette, hogy jelentősen megemeli a nemzeti aranytartalékot. A bank októberben 28,4 tonnányi arannyal bővítette tartalékait. Ezzel az ország aranytartaléka 3,1 tonnáról 31,5 tonnára emelkedett. A MNB nyilatkozata szerint az MNB Monetáris Tanácsa az aranytartalékot lényegesen megemelte, az ország hosszútávú nemzeti és kereskedelem politikai stratégiák céljainak figyelembe vételével.

A Nemzetibank ezzel először vasárolt aranyat 1986 óta.

 

A Budapest-Pozsony-Brno-Varsó expressz vasúti vonal építését tervezi a Visegrádi csoport

A Visegrádi csoport közösen eltervezte a Budapest, Pozsony, Brno és Varsó közötti nagy sebességű vasúti vonal építését, közölte a Magyar Külügyminiszter, hétfőn, a másik három tagország közlekedési minisztereivel tartott tárgyalások után Szlovákiában. A döntést összhangban áll mind a négy ország politikai érdekeivel, mondta Szijjártó Péter. Egy héten belül elkezdődhet a közbeszerzési pályázatok kiírásainak nyilvánosságra hozatala. A kiírási folyamat egy fél évet, a kivitelezési tanulmány egy, maximum két évet vesz majd igénybe. Az új, két vágányú vonal lehetővé teszi majd a 250 km/h sebességet. A vonatok mindhárom fővárosban, valamint Brno-ban állnak majd meg. A tárgylásokon az Európai Befektetői Bank (EIB) is részt vett. A bank már több vasúti projektet finanszírozott. “Ez egy tipikus Visegrád projekt lesz, mind a négy ország részt vesz a finanszírozásban.” Mondta Szijjártó.

Új gyárat épít a BMW Magyarországon

Az Audi, Opel és Mercedes után a BMW is gyárat épít Magyarországon. A vállalat a keletmagyarországi Debrecen közelébe, 400 ha területre építene új gyárát. A tervezett befektetési összeg közel egy milliárd euro. A gyár 1000 dolgozót foglalkoztatna majd és 150.000 gépjárművet gyártana belső égetésű, elektro és hibrid meghajtássokkal. Az építési munkálatok 2019-ben indulnak.

Salgó András, a BMW Group Magyarország kommunikációs igazgatója szerint a BMW Group már terjedelmes beszállítói hálózattal rendelkezik Magyarországon, amihez többek között a Csaba Metál Zrt. valamint a ZF Lenksysteme is tartoznak.

A BMW Debrecenre eső döntését a jó infrastruktúrával, beszállítói hálózatának közelségével és helyi, kvalifikált munkaerővel indokolta.
Szijjártó Péter külügyminiszter kihangsúlyozta, a befektetés Magyarország versenyképességét, valamint a német-magyar gazdaságikapcsolatot erősíti.
Magyarország már 14 hónapja tárgyalt a BMW-vel.

Papp László, Debrecen főpolgármestere kijelentette: ” Az elmúlt évek gazdaságfejlesztési törekvései, döntései, mint a Debrecen-München közötti menetrendszerű légi járat elindítása, a repülőtér-fejlesztés, a befektetésösztönzési program elindítása, a szervezeti háttér biztosítása az EDC önkormányzati cégen keresztül, a nemzetközi iskola építésének programja mind-mind fontos elemei voltak a befektetésnek”. A versenyben Miskolc szerepelt még döntő pozícióban, de a reptér hiánya miatt veszített.