DUWN – A keleteurópai vállalatok elkülönítése – Új kiküldetési irányvonalat

A keleteurópai vállalatok elkülönítése – Láthatatlan fal keletkezik európában

A nyugateurópai szakszervezeteknek ez nagy sikert jelent. Az EU parlament pár nappal ezelőtti határozata szerint megszigorítják a “kiküldetési irányvonalat”, melyel a keleteurópai munkavállalók ellen falakat létesítenek. 2020-tól az EU-ban honos vállalkozások alkalmazottjai és munkatársai csak akkor dolgozhatnak egy másik EU-s országban, ha ugyanazt a bért és fizetést kapják mint a vendéglátó ország munkavállalói. A remény nagy, hogy ezzel végre megállíthatják a bér dömpinget. A gyakorlat viszont mást mutat.
Ehhez hozzájön az ezzel tudatosan bevállalt feloszlatása európának: egy alapelvét mondja fel az EU, a vállalkozások mozgászabadsága a belpiacon ezzel befejeződhet. (A lényeges különbséget itt a személy, aki maga keres állást külföldön, illetve akit cég küld ki kiküldetéssel. A új szabály csak utóbbikat érinti).

Külföldi cégek munkavállalóinak eddig is meg kellett kapniuk a minimálbért. Ezzel a törvényi szabályozások valamint bérszerződések eddig erre a csoportra is érvényesek voltak. A új megszigorítás továbbá előírja, hogy a bér ezen felüli részét is fizetni kell, ha hasonló munka teljesítéséről van szó. Továbbá az utazási költség is megtérítendő.

Mindez elsőre nagyon igazságosnak hangzik, de problémákat is hoz magával:

  • A cégeket fékezni fogja az újabb bürokrácia.
  • Ki dönti el, hogy mi a “hasolnó” munka? Ki állapítja meg, milyen, a piaci szituációnak megfelelő túlfizetést kell teljesíteni?
  • Hasolnó, már létező szabályozásokból származó negatív eredmények ismertek: A törvényt követését a munkapiaci intézet és társadalombiztosítás arra használja, hogy fizetési szabályozásokat állíthasson fel, melyeket hazai cégeken hajtha be, melyek könnyen elérhetőek. A szabályzatok nem betartása komoly büntetéssel jár.
  • Külföldi vállalatok általában elérhetetlenek maradnak. A hivatalok csak nehezen tudják ezeket ellenőrizni.

A cél, a dömping bérek elleni harc, nemes. De ez nem segítí a nemzeti munkaerőket.

A befektetés előfeltétele sok projekteknél az olcsó külföldi vállalatok megbízása. Ha ez a tehermentesítés nem adott, a tervek nem kerülnek kivitelezésre, és nemzeti céges is munkát veszíthetnek.

Az u.n. “kohézió” is sérülhet az új szabályozás által. Keleten a nyugateurópai EU-s országokban folytatott munka különleges, gazdasági szerepet játszik. A külföldi cégek munkája ez által különleges módon hozzájárul a gazdaság fejlődéséhez. Ezért is kellene az EU-nak a munkavállalók kiküldetését gazdagabb államokba támogatnia, nem korlátoznia. Ezzel a brüsszeli központ által kezelt 40-50 milliárd euró segélypénzt eltörölhetnék, tagállamok ennek megfelelően kevesebbet fizetnének brüsszelnek hogy csökkenthessék adóságaikat és defficitjeiket.

De a hasonlat a helyi ill. kiküldetésben lévő munkavállalók bérei között nem működik:

  • Mivel nem létezik EU szabályzat a bér- és jövedelemadóra és társadalmi biztosításra, ezért a cégek a kiküldöttek után ezeket az anyaországban fizetik.
  • A kiküldetési irányelv csak bérekre, fizetésekre, pótlékokra és utazási költségekre vonatkozik.
  • Lengyelországban pl. az adók aránya nemsokkal 40 százelék fölött van, míg franciaországban ugyanez jóval 50 százalék fölött.
  • Így a kiküldetésben lévő munkaerőknek nettó több maradna, mint francia kollégáik.

A kiküldetési irányvonal alapeszméje tehát hamis: Abból indul ki, hogy a bérszint adott és mindenkire érvényes.

  • A munkaviszonyok változnak. A klasszikus, 40 órás állások ritkulnak. Előnyben részesül a projektel kapcsolatos foglalkoztatás és a variáblis munkaidő valamint bérezés.
  • Nincsennek tisztán definiált minimálbérek országokon belül. Erősen fejlődő központokban többet fizetnek mint gyengébb régiókban.
  • Külföldön dolgozó személyek nyomást gyakorolnak a hazáikban dolgozók bérszintjére.

A kiküldetési irányvonal piaccal szembeni bizalmatlanságot mutat és előnyben részesíti a bürokratikus szabályzatokat. 1,3 millió személyt érint nnagyjából. Tekintettel az EU-ban dolgozó összesen 227,6 millio emberre ez épp hogy 0,57 százalékukat teszi ki.

 

Magyarország nem kivándorlóország – Eurostat 2017.

Nem jelentős a külföldön munkát vállaló magyarok aránya: az EU statisztikai hivatala szerint a 20-64 éves korcsoport 5,2 százaléka dolgozik más uniós tagállamban. Ez 325 ezer magyart jelent az Eurostat szerint. Ez az arány csak a nyugati országokban alacsonyabb.

Az áprilisi választások előtt az ellenzéki pártok azzal kampányoltak, hogy a munkavállalók menekülnek Magyarországról. Ehhez képest az Eurostat adatai továbbra sem mutatnak jelentős arányt, 28 tagállamból Magyarország a 13-ik. Ez azt jelenti, hogy 12 tagállamban magasabb a munkaerőpiaci elvándorlás mértéke. Az uniós átlag 3,8 százalék.
A 325 ezer főbe nem csak a külföldön élők vannak benne, de azok is, akik ingáznak, vagy bizonyos időnként vállalnak munkát máshol.
A visegrádi országok közül csak Csehországban kisebb a külföldi munkavállalás mértéke.

 

DUWN – “Padlón közelébe került a forint” – A nemzetközi pénzügyi piac ingadozó hangulata

“Padlón közelébe került a forint” – a média és az elemzők is szívesen hasznának hasonló kijelentéseket, főleg ha hosszú évek stabilitása után gyengül a magyar fizetőeszköz. A szakértők viszont egyetértenek: pánikhelyzet nincs, bár valami szokatlan történik.

A forint május 21-én kétéves mélypontra került – egy euróért 319,26 forintot kellett adni. Ez azért is volt szokatlan, mert a korábbi években az árfolyam 310 körül állt stabilan.

Tehát miért gyengült a forint?

Vannak helyzetek amikor a ország állapotát tükrözi az árfolyam, a mostani viszont nem ilyen. A forint gyengeségének inkább piacon kívüli okai vannak.

A régión belül a a lengyel zloty és a cseh korona is gyengült. A jelenség legfontosabb oka, hogy az eurózóna és az Egyesült Államok gazdasága vonzóbb a befektetők számára, mint valamelyik feltörekvő állam devizája, ezért érdemesebb abban tartani a pénzt.

Ettől függetlenül az MNB tehet ellene, hogy a forint tovább gyengüljön. A rendelkezésre álló eszközök között szerepel az alapkamat emelése, vagy egy pár mondatos üzenet a piac megnyugtatására. Az MNB utolsó közleményében azonban nem jelezett hasonlót, csupán hogy érzik, hogy a nemzetközi pénzügyi piac hangulata “erősen ingadozik”. A piac ennél jelentősebb visszajelzést várt, a forint tovább gyengült a közlemény után.

A gyenge forinttal rosszul járnak azok, akik import árut vásárolnak, ill. a devizahitelesek sem örülnek, ha többet ér az euró vagy svájci frank.

Az üzemanyag árak is emelkednek, ezeket is befolyásolja a forint árfolyam, nemcsak a nyersolaj árának alapvető emelkedése.

A külföldön nyaralókat is érintheti a változás. Különösen, ha nem foglalták le előre a szállásukat. Sokak kedvenc nyaralási célja Horvátország, ahol a kuna tovább erősödött.

Kinek jó a gyenge forint?

Gyakran mondják, hogy az exportrta termelő cégek jól járnak a gyenge forinttal. De a Magyarországon leginkább exportot hajtó cégek nagy része euróban üzletel (pl. Mercedes vagy Audi), nekik mindegy hogyan áll a forint. A magyar tulajdonú cégek pedig hiába örülnek a gyenge forintnak, az alapanyagokat külföldről drágábban szerzik be.

A teljes cikket itt olvashatja:
http://hvg.hu/gazdasag/20180523_forintarfolyam_mnb_deviza_forint

 

III. Startup Budapest Fórum | Budapest 2018.03.28.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) harmadik alkalommal rendezett Startup Budapest Fórumot 2018.03.28-án a Bálnában, a Startup Budapest Tavasz rendezvénysorozat részeként. A rendezvényen vették át okleveleiket a BVK 7. Be Smart startup és a magyar V4 elnökség hivatalos szakmai programjának részeként rendezett V4 EYES 2.0 versenyeinek nyertesei.

A 7. Be Smart nyertesek Lisszabonban, Madridban és a think.BDPST-en mutatkozhatnak be. A V4 EYES nyertesek a V4 országok fővárosaiban építhetnek kapcsolatokat és megismerhetik a helyi startup ökoszisztémát.

A legutóbbi Eurostat felmérés szerint hazánk a 3. helyen áll a gyors növekedésű vállalkozások arányát tekintve az unióban, egyre nő a komoly eredményeket felmutató startupok száma. A közép-magyarországi régió a 2016-os foglalkoztatás növekedési adatok alapján a 7. helyen áll – Szalai Piroska, BVK kuratóriumi elnök.

Budapest Főváros vezetésének célja, hogy minél több ihletet és inspirációt nyújtson azon vállalkozó kedvű fiatalok számára, akik itt tanulnak, élnek, és itt képzelik el a jövőjüket. Arra törekszünk, hogy fővárosunk Közép-Európa innovációs központjává váljon – Dr. Szeneczey Balázs, főpolgármester-helyettes.

A magyar V4 elnökség alatt célunk hozzájárulni ahhoz, hogy térségünk európai fókusszal, de egyben határozattan képviselt regionális célok támogatása mellett, a digitális korszakra kész, és globális léptékben is versenyképes Közép-Európaként erősödhessen tovább – Varju Krisztina, miniszteri biztos.

 

DUWN – Hazahozták Magyarország aranytartalékát Londonból

Visszakerült Magyarországra hazánk aranytartaléka. A hozzávetőleg 100 ezer uncia (mintegy három tonna súlyú) nemesfém Londonból érkezett Budapestre. Eszerint a jelenlegi árfolyamon számolva 130 millió dollár értékű jegybanki aranytartalék hazahozataláról teljes egyetértésben döntött a Magyar Nemzeti Bank vezetése. A jegybank megítélése szerint az aranytartalék országon belüli birtoklása – amely lépés összhangban van a nemzetközi trendekkel – tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat. Az elmúlt években számos ország határozott aranytartalékának hazaszállításáról. Az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését egyre több jegybank ítélte kockázatosnak, így az elmúlt időszakban többek között a holland, a német, valamint az osztrák jegybank vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékot részben hazaszállítja. Fontos szemponttá vált annak számbavétele is, hogy az aranykészletek helyzete rendezett-e, illetve, hogy olyan helyszíneken őrizzék az aranytartalékokat, amelyek geopolitikai válságok esetén is biztonságot jelentenek. A jegybank az 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot. Ennek mennyisége folyamatosan növekedett a II. világháborúig, amelynek a vége felé, 1945 januárjában mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt szállítottak ki az MNB „aranyvonattal” az ausztriai Spital am Pyhrnbe. Ez a mennyiség a háború után, 1946-ban teljes mértékben visszakerült. A rendelkezésre álló adatok alapján a hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett a hazai aranytartalék mennyisége, amely 1989-re 50 tonna körüli szintre csökkent.

A Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer felbomlását követő időszakban az aranytartalék jelentős változását befektetési- és spekulatív megfontolások befolyásolták.Az 1980-as évek végén született döntés arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét a minimális szintre kell csökkenteni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent.

A kilencvenes évek eleji értékesítés során az MNB – az akkori nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – az aranyért ellenértékként kapott devizát az akkor biztonságosabbnak, likvidebbnek tartott és még magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette be. A 2008-as pénzügyi világválság ugyanakkor alapjaiban írta át a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. Az arany immáron nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt. A tradicionális tartalékeszköz ilyen módon egyre nagyobb mértékben, ismételten gazdaságstratégiai szereppel is bír.
Ehhez a folyamathoz illeszkedik a Magyar Nemzeti Bank mostani döntése, miszerint eljött az ideje annak, hogy hazahozzuk az ország aranytartalékát, ami felett teljes joggal és fennhatósággal rendelkezünk.

Autópálya építés Magyarországon – Tervek 2022-ig

Megduplázódhat 2022-re azon határátkelőhelyek száma, ahová autópálya vezet

A közelmúltban a kormány kilencszáz kilométernyi gyorsforgalmi szakasz megépítéséről döntött, ezekkel együtt a közúthálózatra 2022-ig 2500 milliárd forintot költ az ország.

Az elmúlt húsz évben hat gyorsforgalmi határátlépési pont létesült, ezek száma 2022-ig megduplázódhat. Magyarországon elsőként 1996-ban az M1-es autópálya épült ki az országhatárig, Hegyeshalomban létesülhetett új átkelő. Jelenleg Ausztria mellett további öt országhatáron – Szlovákia (M15), Románia (M43), Szerbia (M5), Horvátország (M7) és Szlovénia (M70) – rendelkezünk olyan határmetszésponttal, ahová már autópálya vezet.

Gyorsforgalmi utak jelenleg is épülnek az országhatárig. Az M4-es Berettyóújfalutól Nagykerekiig épülő mintegy harminc kilométeres szakasza 2020 elejére készül el. Az M35 párhuzamosan zajló meghosszabbításával magyar oldalon létrejön a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi összeköttetés. Erdélyből így az M4-M35-M3 útvonalon minden korábbinál gyorsabban megközelíthetővé válik Budapest és Nyugat-Európa.

Kassa irányába az M30-as Tornyosnémeti és országhatár közötti szakasz az év végére készül el, innen Miskolcig pedig jövőre kezdődik a kétszer kétsávos út építése. A beruházásokkal az egymilliós lélekszámú Miskolc-Kassa eurórégió közlekedési helyzete javul jelentősen. Ha megépül az M4-es, az M30-as és az M35-ös, a Lengyelország, Szlovákia és Magyarország keleti régióit egymással és a tengeri kikötőkkel összekötő Via Carpatia útvonal hazai gyorsforgalmi szakaszai hiánytalanul rendelkezésre állnak.

Ausztria irányába az M8 és M85 határ menti szakasza épül meg. Horvátország felé egy kicsit bonyolult a helyzet, ugyanis az M6 Bóly-országhatár közötti szakaszának megépítését az Európai Unió is támogatja, de még nincs környezetvédelmi engedély. A beruházás tervezett költsége nettó hatvanmilliárd forint, a kivitelezés a tervezett ütemezés szerint 2020 második felében fejeződhet be.

Az M3 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Beregdaróc (országhatár) közötti szakaszának előkészítési munkálatai jelenleg zajlanak. A jelenlegi elképzelések szerint a kétszer egysávos, autópályává fejleszthető út építése 2021 elején kezdődhet.

Az M2 gyorsforgalmi út Budapest és Vác között már épül, a kivitelezés tervezett költsége nettó 39,3 milliárd forint, a forgalomba helyezés 2019 nyarán várható. A mintegy ötven kilométeres Vác-Hont (országhatár) szakasz esetében az előkészítés folyik. Itt a problémák leginkább anyagi természetűek lehetnek, ugyanis a nehéz domborzati viszonyok miatt ennek az útnak a megépítése a lap információi szerint legkevesebb 450 milliárd forintba kerülne.

 

 

 

DUWN – Kelet-Európa a német vállalkozók szemszögéből

Annak ellenére, hogy Budapesten, Prágában és Varsóban jelenleg nacionalisták vannak kormányon, a német cégek örvendenek az úgy nevezett Európa-ellenes keleti országok gazdaságbarát politikájának, nagyra értékelve e székhelyeket. A legtöbb külföldi vállalkozó tapasztalata pozitív, egyben ellentétes azokkal a Kelet-Europából származó történetekkel, melyeket utóbbi időben lehet hallani Németországban. Ezek általában a jobb oldali populizmusról, nacionalizmusról és Európa-ellenességről szólnak, a sajtószabadság korlátozásáról, a jogállam leépítéséről, idegen gyűlöletről és határkerítésekről. Mintha harminc évvel a rendszerváltás után a Visegrádi országok elfelejtették volna, hogy mit képvisel az Európai Unió.

Tehát gazemberek keleten, példamutató demokraták nyugaton? A Keleteurópában dolgozó német managerek és vállalkozók szerint ez nem egészen igaz. Sokuk visszautasítja a nyugaton elhangzó kiokításokat, gazdasági mérlegeket szem előtt tartva a demokrácia mutatószámai helyett. Keleten ugyanis jól mennek az üzletek. A munka- valamint termékminőség az elmúlt években fokozatosan nőtt, köszönhetően az oktatás, digitalizálás és infrastruktúra fejlesztésének. Kritikusnak legfőőbbképp a magas jövedelemadót és az általános munkaerőhiányt találják. Ennek ellenére a legtöbb keleti országban a gazdasági hangulat nagyon jó, és az optimizmus jellemző: a magyarországi német cégek 95 százaléka például nagyon elégedett. Orbán rendbe hozta a költségvetést, Magyarország gazdaságilag újra jól áll, ezzel stabilitást és növekedést garantálva. A negatív sajtó tehát megtévesztő, mivel gazdasági sikerekről szinte sosem beszélnek. Amíg a vállalatoknál saját gazdasági helyzetük illetve forgalmuk növelése áll középpontban, a politika inkább az európai értékekre fekteti a hangsúlyt. Pedig példa kép Csehországban Európa szinten az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség, gazdasága több mint négy százalékkal nő.

Főképp a német középvállalkozások érzik jól magukat kelet Európában. Nekik nem kell mentegetőzniük a politikai klíma miatt részvényeseik előtt. Nekik a székhely előnyei fontosabbak, mint a politikai ideológia. Jan Mainka, a német nyelvű “Budapester Zeitung” főszerkesztője biztos benne: “Ha a német cégek választhatnának, 90 százalékban Orbánra szavaznának.” Uwe Schneider-Kühn, a Siebtechnik osztályvezetője szerint: “Orbán külpolitikailag lehet nehéz. De a gazdasági politikája nagyon jó.” Összességében tehát az elégedettség magasabb, mint valaha. A vállalkozók Orbánban nem azt látják, mint a nyugati médiák, hanem magát a demokratát, a nyugat kioktatását pedig arroganciának tekintik. Ez az oka annak is, hogy a magyar miniszterelnök új szövetségeseket keres: a Visegrádi országok Ausztriával együtt szövetkeznek. Ez az új realitás, egy új időszámítás kezdete.

A teljes cikket itt találja:
http://www.wiwo.de/my/politik/europa/deutsche-firmen-in-osteuropa-geschaefte-machen-beim-europafeind/20903608.html

 

 

DUWN – Az aktuális hitel ciklus vége – mi történik utána?

DUWN –  Christoph Hermesmeier és Türk Balázs

Az író és gazdasági tanácsadó Daniel Stelter, aki könyveiről, („Jégkorszak a világgazdaságban“ ISBN-10: 3593505142) illetve „stelter-strategisch“ néven a német Wirschaftswoche-ben megjelenő újságcikkeiről és weblapjáról (https://think-beyondtheobvious.com/) ismert, a Wirtschaftswoche utóbbi kiadásában arról írt, hogy az aktuális hitel ciklus lassan véget érhet (http://www.wiwo.de/finanzen/boerse/stelter-strategisch-ein-letztes-hurra-zumende-des-bullenmarktes/20194370.html).

Kontrakciónak látja az alapvető kamatemelést az USA-ban, valamint az EKB államkölcsön korlátozási intézkedéseit, Kínára is tekintettel, aki ma már fontos szereplője a világgazdaságnak, és azt mondja érezhető hogy lényegesen lassul a hitelgyarapodás.

Jelenlegi kapitalista gazdasági rendszerünk alapja az adósság ill. hitelpénz, melyet nem fed semmilyen érték (mint pl. arany az un. árú pénz esetében). A hitelpénz mennyiségét kizárólag a kamat és a központi- és üzleti bankok által létrehozott új hitelek szabályozzák (=> pénzalkotás).

Ez azt jelenti, hogy a gazdaság csak akkor tud nőni, ha a pénzösszeg is nő. A pénzösszeg egy hitelrendszerben viszont csak akkor tud nőni, ha az adósság is tovább nő. A múltból tudjuk, hogy léteztek hitelciklusok, melyek fellendülést okoztak majd lelassultak, ezzel recessziókat kiváltva.

Jelenleg egy különleges hitel fellendülésben élünk, mely a fontosabb központi bankok (USA, Eurozone, Japan, Nagybrittania valamint Svájc) nulla kamat politikájának köszönhető. Nem tipikus viszont az aktuális hitelfellendülésben az, hogy nem tükrözi a reál gazdaság. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságon belüli befektetések aktivitása a nulla kamat politika ellenére sem nőtt szignifikánsan. A hitel inkább a kevésbé produktív szektorokba folyt, mint az ingatlanok és hitelpiacok (cégvásárlások és átvételek mint Monsanto és a Bayer) ahol megnőttek a vagyoni értékek. Ellenben alig keletkeztek új kapacitások pl. az iparban, melyek normál esetben érték teremtést és jóllétet idéznek elő A vagyoni értékek áremelkedése egyfajta vagyoni effektust hozott létre, ami rövid távon a hitelek további növekedését engedélyezi,  mivel a hitelek értéke is nőtt. Világszerte tovább nőtt a hitelek száma is az utolsó 2008-as gazdasági válság óta (lásd grafika).

Mit jelent ez a jövőt illetően?
Az egyik oldalon visszaeshet a hitelkereslet, hitelkeresletet stimuláló reális kamatcsökkentések a bankok részéről már alig lehetségesek, kivéve hacsak nem dramatikus, majdnem hogy diktatórikus, a szocializmusból ismert kényszerintézkedésekkel, mint pl. a szigorú kézpénz megszüntetés, amivel a negatív kamatokat 2, 3 vagy akár 5%-ra lehetne csökkenteni anélkül hogy ezt gazdasági alanyok megkerülhessék.

A másik oldalon az egész nyugati világ és Kína eladósodása az állami, privát gazdasági és privát háztartási területeken már olyan magas, hogy a legtöbb adós további hiteleket, részben bonitás hiányában is, nem viselne el. Az invesztorok már alig találnak lehetőséget hogy produktív szektorokba fektessenek be, melyek megfelelő hozammal rendelkeznek. Ezért is látható az utóbbi években, hogy a hitelösszegek nagy része az ingatlanpiacokba, részvényekbe vagy leginkább hitelpiacokba folyik be, ezzel új rekordárakat elérve.

Forrás: wohnungsboerse.net

Ha a privát gazdaság nem igényel további hiteleket, a gazdasági növekedés csökkenni fog. Ebben az esetben az állam, hogy támogassa a befektetéseket, konjunkturális csomagokat fog létrehozni. Ez történt 2009 és 2010-ben is, pl. amikor az állam szubvencionálta az új autók vásárlását az un. „környezeti prémium“ kampány keretében. Működő autók kerülte így le a piacról hogy újakat tudjanak eladni (= közgazdasági vagyon megsemmisül, hogy rövid távon keresletet generáljon = nem produktív intézkedés).

Állami konjunkturális csomagok bizonyára lehetőséget nyújtanak a hitelek keresletének elősegítésében, bár az eladósodás főképp a dél európai államokban nagyon magas, ami további hiteleket nehézzé tesz. Ezenfelül az európai bankszektor már eleve nagy részben rendelkezik rossz hitelekkel, épp ezért nem szeretne új kockázatokat vállalni.

Ha nem kerül friss pénz a hitel- és pénzkörforgásba, lehetséges hogy a hitelezők visszafizetést fognak követelni az adósoktól, ill. sok hitelező maga is adós más szervezeteknél, ezért szüksége lesz a pénzre hogy kiegyenlíthesse saját kötelezettségeit. Ez a fenomén a gazdaság gyengülésénél tapasztalható.

Ennek a következménye a hitel- és pénzpiac kontrakciója.  A központi bank kamatcsökkentésének nincsen nagy hatása, mivel a kamat már eleve majdnem 0% (=> likviditási csapda).

Ráadásul alacsonyárú tőke kölcsönzés (=> kamat) újabb helytelen tőke allokációhoz vezetne tárgyi vagyonoknál, mint pl. ingatlanok és részvények. A befektetők újabb hiteleket használnának fel pl. ingatlanokra. Első körben itt már nem a hosszú távú bérhozamok fenntartása lenne a cél, hanem hogy az ingatlan legalább tartsa az értékét ill. a negatív kamat adta, a hitel felvételével járó jutalom.

Ez a viselkedési forma csak rövid távon fog működni, hosszútávon  viszont új építési szándék alakulhat ki a kereslettel ellenben. Ezek a tipikus jelei a túlhúzott spekulációs buboréknak, ahol a befektetések mögött nem valós értékek állnak. Nem teremtődik valós értéktöbblet.

Ebből adódóan legalább két negatív tendencia várható. Az első, hogy a tőke nem megfelelő beruházásokba folyik, mert hosszútávon nincsen fedve tényleges értékekkel. A második, hogy ennek hozama túl alacsony lesz hogy kamatot termeljen, mivel a befektetés alapvetően piaccal ellentétes.

Izgalmas idők elé nézünk a gazdaságban. Itt komoly vállalkozói és stratégiai döntésekre lesz majd szükség. A Német- Magyar Vállalkozók Klubja megvitatja majd a különböző szcenáriókat, hogy felkészülhessen a jövőre.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) közvélemény kutatása

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) közvélemény kutatása szerint nagyon jó a hangulat a német befektetők között a hazai gazdasági helyzetet illetően.

De mivel a külföldi vállalkozások többsége a többi közép- és kelet európai országban is jól érzi magát, érdemes pontosan megnézni milyen értékeléseket kapott Magyarország a különböző kategóriákban.

Az előző DUIHK által tartott közvélemény kutatáson a résztvevő német ill. külföldi vállalkozások a gazdasági helyzettel és a konjunkturális elvárásokkal kapcsolatban optimisták voltak. De ez nem jelenti automatikusan azt, hogy Magyarország itt az élen jár. A gazdaság fellendült az egész közép- és kelet európai régióban, ezt alátámasztja a befektetők hangulata is.

Magyarországon a résztvevők 37%-a jónak tekinti a magyar gazdaság helyzetét, ellenben 10%-a rossznak. Ez 2005 óta a legjobb eredmény. Bár Csehországban a cégek 64%-a szerint jó a helyzet, és csak 4%-a szerint rossz. Más országokban, mint pl. Szlovénia, Litvánia, Szlovákia és Észtország is jobb volt itt a válaszok összeredménye Magyarországhoz képest. Ezzel Magyarország itt változatlanul, mint az előző évben is, a 6. helyen áll. A 2017-es év elvárásaival kapcsolatban is hasonló a kép, itt a szlovénok és a horvátok voltak a legoptimistábbak, a magyarok három helyet javítottak, ez összességében a 6. helyet jelenti még Csehország előtt, aki ezzel a 10. helyre esett. Saját üzleti helyzetükkel kapcsolatban a magyar cégek azonban kevésbé optimisták. Itt Magyarország az utolsó harmadban zárt.

Befektetői szempontból évek óta központi kérdés a munkaerő. A szakképzettség és költségének aránya, valamint a munkavállalók összegének mértéke. Itt az elmúlt években jól teljesített Magyarország, ezzel erősítve versenyképességét. Ezzel szemben az utóbbi években a cégek túlnyomó részének komoly gondot okozott a szakképzett munkaerő hiánya. Ez nem kizárólagosan magyar probléma, a régió többi országára is jellemző hasonló helyzet. Csehországban a legrosszabb a szituáció, de Szlovákiában, Szerbiában, Lengyelországban és Romániában is rosszabbodott.

Pozitívan változott a magyar közigazgatás (bürokrácia) megítélése 2017-ben. Ezzel Magyarország előszörre a négy legjobb ország között van. Szintén javítani tudott az ország az adórendszer és oktatás területeken.

Helyminőséggel kapcsolatban az olyan faktorok mint kiszámíthatóság, átláthatóság, jogi biztonság és korrupció továbbra is nagyon fontosak. A cégek itt továbbra is kritikusan ítélik meg a helyzetet minden országban, főleg mivel a régión belül itt nem történt jelentős javulás.

Ez eddig említett eredmények a befektetők véleményét adták vissza gazdasági helyzet illetve helyminőség tekintetében. A országok értékelése kívülről kissé másabb. A nyertes itt a kutatás szerint Csehország, Lengyelország és Szlovákia. Magyarország itt továbbra is a 9. helyen áll. Ebben 2011 óta nem történt jelentős változás a top 5 pozíciókban.

DUWN – Bérezési csoda Magyarországon – IV. rész. Produktivitás vagy stagnálás

A fő kérdés tehát: Tudja e Magyarország a produktivitását a béremeléseknek megfelelően növelni? 2001 és 2006 között már emelkedett egyszer túlzottan a bérszint, ezzel komoly gondokat okozva. Az analisták szerint is az indokolt, összgazdasági produktivitás feletti szintre emelkedtek a bérek. Ezért nagyon fontos lenne növelni a gazdasági produktivitást. A következő években Magyarországon további béremelésekre lehet számítani, valamint 3% fölötti gazdasági növekedésre. Így két szcenárió valószínű:A magyar cégek modernizálnak és invesztícióknak köszönhetően növelik a produktivitásukat. Ez a dinamika hosszú távon hatna és folytatódna. Jelen pillanatban viszont ezzel ellent mondanak a gyakori impulzus vezérelt politikai döntések valamint a gyengén teljesítő állami szektor. Egy pesszimista szcenárióban az elmúlt évek hibái ismétlődnek. Bár a bérezési csoda fellendülést okoz, a gazdaság modernizálása elmarad. Ez, a teljesítmény mérleget illetően hosszú távú zavarokhoz és végül gazdasági stagnáláshoz vezetne. Ezért a bérek szintjének hosszútávon meg kell felelnie az ország gazdasági produktivitásával.