DUWN – “Az ideológia nem befektetési faktor” – Beszélgetés Gabriel A. Brennauer-el, a Német-Magyar Kereskedelmi kamara ügyvezető elnökségi tagjával

“Az ideológia nem befektetési faktor”

Orbán Viktor Miniszterelnök kormányzási stílusa vitára ad okot nyugateurópában. De hogyan fejlődött a magyar gazdaság az Orbán által kormányzott elmúlt nyolc évben? A Német-Magyar Kereskedelmi kamara ügyvezető elnökségi tagjával, Gabriel A. Brennauer-el történt beszélgetés összefoglalása.

Az Orbán kormány 2010-es kezdeti évében Görögország megmentése állt a gazdasági középpontban, valamint a súlyos pénzügyi válság utáni gazdasági keretfeltételek biztosításának kérdése. Jogos volt tehát a kérdés, vajon meg tud e állni Magyarország saját lábán, vagy szüksége lesz segítségre? Ebből kiindulva egyértelműen kimondhatjuk hogy Magyarország saját erőből, sikeresen vészelte át a válságot.
Az ország gazdasági helyzete lényegesen jobb, mint még 8 évvel ezelőtt. A munkanélküliek aránya 4 százalék, a gazdasági növekedés átlagon felüli. Az utolsó “Eurobarometer” szerint a magyarok 53 százaléka elégedett a jelenlegi anyagi helyzetével. Még 2012-ben a magyarországi német vállalatok két százaléka ítélte csak jónak a gazdasági helyzetet, most 60 százalékuk teszi ezt. Ez okozott némi megszokási hatást is, a politika egyre kevésbé tud az országi relatív jó gazdasági helyzetéből előnyt szerezni. Részben ezért is csökkent az Orbán kormány támogatottsága.

Annak ellenére hogy a Transparency International lefokozta Magyarországot korrupciós mutatóival kapcsolatban, Brennauer szerint ez nem volt kihatással német cégekre. Ezzel kapcsolatos bírósági perek kizárólag közbeszerzési pályázatokat érintenek. A feldolgozó-, automobil-, vegyi-, energetikai iparágakban valamint kereskedelemben tevékeny kamarai tagok nem jeleztek ezzel kapcsolatos, konkrét panaszt. A kereskedelmi kamara közvéleménykutatása szerint más közép- és keleteurópai államokhoz képest Magyarország a jogállamot illetően átlag felett zárt. Konfliktusok, mint pl. a Soros György elleni kritika nem befolyásolták jelentősen a külföldi befektetőket. A számok itt is változatlanok, három és négy milliárd euró között vannak évente. A német vállalatok 2010 óta összesen kilenc milliárd eurót fektettek be. A vállalatok tehát befektetéssel kapcsolatban nem ideológiai kritériumokat követnek.

A teljes cikket itt találja:
https://www.wiwo.de/politik/europa/ungarn-ideologie-ist-kein-investitionsfaktor/21149368.html

 

 

 

 

III. Startup Budapest Fórum | Budapest 2018.03.28.

A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) harmadik alkalommal rendezett Startup Budapest Fórumot 2018.03.28-án a Bálnában, a Startup Budapest Tavasz rendezvénysorozat részeként. A rendezvényen vették át okleveleiket a BVK 7. Be Smart startup és a magyar V4 elnökség hivatalos szakmai programjának részeként rendezett V4 EYES 2.0 versenyeinek nyertesei.

A 7. Be Smart nyertesek Lisszabonban, Madridban és a think.BDPST-en mutatkozhatnak be. A V4 EYES nyertesek a V4 országok fővárosaiban építhetnek kapcsolatokat és megismerhetik a helyi startup ökoszisztémát.

A legutóbbi Eurostat felmérés szerint hazánk a 3. helyen áll a gyors növekedésű vállalkozások arányát tekintve az unióban, egyre nő a komoly eredményeket felmutató startupok száma. A közép-magyarországi régió a 2016-os foglalkoztatás növekedési adatok alapján a 7. helyen áll – Szalai Piroska, BVK kuratóriumi elnök.

Budapest Főváros vezetésének célja, hogy minél több ihletet és inspirációt nyújtson azon vállalkozó kedvű fiatalok számára, akik itt tanulnak, élnek, és itt képzelik el a jövőjüket. Arra törekszünk, hogy fővárosunk Közép-Európa innovációs központjává váljon – Dr. Szeneczey Balázs, főpolgármester-helyettes.

A magyar V4 elnökség alatt célunk hozzájárulni ahhoz, hogy térségünk európai fókusszal, de egyben határozattan képviselt regionális célok támogatása mellett, a digitális korszakra kész, és globális léptékben is versenyképes Közép-Európaként erősödhessen tovább – Varju Krisztina, miniszteri biztos.

 

Vissza a párbeszédhez 2.0 – A Magyar Nagykövet felszólalása

A Német-Magyar Vállalkozók Klubja a Magyar Nagykövet e felszólításához csatlakozik.

 

Vissza a párbeszédhez 2.0

A magyarországi parlamenti választások előtt a német médiában egy igazi kommentár- és interjú-cunami jelent meg. Egy rövid elemzés egyértelműen megmutatja, hogy ezeknek több, mint 90%-a ugyanabba az irányba mutat. A „beszélgetőpartnerek” kizárólag egyetlen pozíciót képviseltek, mégpedig a magyar kormány politikájának egyoldalú kritikáját. Ezen médiának jogában áll, hogy fontos kérdésekben más véleményeket ignoráljon, vagy furkósbotot használjon érvek helyett a más véleményekkel szemben. Országom nagyköveteként, egyben magyar és meggyőződéses európai polgárként is szükségesnek ítélem, hogy legalább a legfontosabb kijelentésekre és állításokra reagáljak, mivel a rendkívül arrogáns és a tényeket figyelmen kívül hagyó offenzíva a magyar választók egyértelmű és demokratikus döntését követően nem maradt abba, hanem újabb dimenziót ért el.

A Deutschlandfunk azt akarta velünk tudatni, hogy a magyarok semmit sem értenek a demokráciából. Amíg a magyar választók 70%-a élt alapjogával és azt a demokrácia legnagyobb ünnepén méltóan gyakorolta, a Welt am Sonntag ezt írta: „A magyarok választanak, de nincs választásuk”. A Süddeutsche Zeitung agymosott hívekről beszélt. A Berliner Zeitung csak egyszerűen Európa szégyenéről írt. No comment.
Ezután jöttek az EU-s témák, a nem szolidáris Magyarországról, amely tönkre akarja tenni Európát, amely csak a támogatások miatt képes valahogyan a túlélésre. Itt néhány alapvető problémát látok a tényekkel való bánásmódban. Az egyik az, hogy néhány ember, aki saját magát jó európainak nevezte ki, nem tudja elviselni azt, ha fontos európai kérdésekben valakinek saját véleménye van. Én nem kritizálom az ő meggyőződésüket, véleményüket. De határozottan vissza kell utasítanom, ha a más véleményt egyszerűen agyonhallgatják, vagy „agyonütik”. Magyarország az EU szerződést mindig (hangsúlyozom: mindig) tiszteletben tartotta, vagy a konfliktusokat a közös szabályok talaján feloldotta, akár a határok védelméről, akár a költségvetési szabályokról, akár a jogállamiságról volt szó. Kötelezettségeinket komolyan vettük és jogainkat is gyakoroltuk.
Vegyük a két, Magyarországgal folytatott vitában leggyakrabban felhozott példát. Egyrészről, miközben mára EU-n belül (majdnem) mindenki elismeri az EU-s külső határok védelmének szükségességét, addig Magyaroroszág és a magyarok ezzel kapcsolatos átlag feletti erőfeszítéseit (ezen a területen) egyszerűen figyelmen kívül hagyják, sőt néha cinikusan és a tényeket nélkülözve pellengérre állítják. Másrészről a kohéziós politikát egyfajta könyöradománynak állítják be. És most következzenek a tények: ezt a közösségi politikát a ’80-as években – abban az időben, mikor nekünk még a vasfüggöny mögött kellett maradnunk – azért hívták életre, hogy az egységes piac beteljesedéseként és a négy alapszabadság fontos pilléreként szolgáljon. Adni és kapni. Az Európai Unió nemcsak érték-, hanem felelősségközösség is.

Ugyanakkor az antiszemitizmus vádja, már tényleg övön aluli ütésnek minősül. Egyetlen kormány sem tett még annyit az antiszemitizmus elleni küzdelemben Magyarországon, mint 2010-óta az Orbán-kormány, többek között a törvényi szabályozás, a zsidó kultúra támogatása, vagy a zsidó temetők és zsinagógák megújítása és felújítása területén. Az eredmények jól láthatóak, abban az esetben, ha az ember kész felnyitni a szemét e tények kapcsán. Ugyanazon a napon, mikor Párizsban egy zsidó asszonyt brutálisan megöltek, valamint Berlinben az iskolaudvaron tapasztalható antiszemitizmus kérdése napirendre került, Orbán Viktor miniszterelnök, a szerb elnökkel közösen, egy, a magyar adófizetők pénzéből felújított zsinagógát avatott fel Szabadkán. A német médiában erről semmit nem lehetett olvasni. Mint ahogyan arról sem, hogy a pár hónappal ezelőtt Budapestre látogató izraeli miniszterelnök tegnapelőtti gratuláló levelében izraeli látogatásra hívta Orbán Viktort.

Az EU-27-ek rendkívüli kihívások előtt állnak. A Brexit eljövetele, egy globális kereskedelmi háború veszélye, régi és új típusú konfliktusok veszélyeztetik a polgáraink biztonságát és jólétét. Az egyedüli esélyünk az összetartás. Hogy hogyan lehet ezeket a kihívásokat a legjobban kezelni, arról minél előbb vitát kell folytatnunk annak érdekében, hogy a szükséges közös döntéseket meghozhassuk. Hangsúlyozom: közösen. Ez olyan kérdésekre is vonatkozik, ahol különböző véleményen vagyunk, vagy különböző elképzeléseink vannak, különösen a migráció témakörét illetően. Az EU egyenjogú tagállamok és polgárok közössége. Magyarország egy közülük. Felelős és megbízható partnerek vagyunk. Ez az Európa a miénk is. Szeretjük, akarjuk, hogy erős és jövőképes legyen, és az is maradjon.

Szívesen látunk mindenkit – hangsúlyozom: mindenkit – német újságírókat, polgárokat, ha a tények és megoldások vezérelte vitában érdekeltek. Őszintén remélem, hogy az elmúlt hetekben folytatott sorozatos sértegetést felváltja az európai vita. A Magyar Nagykövetség, a berlini magyar nagykövet irodája továbbra is mindig nyitva marad. Szívesen hívjuk meg Önöket párbeszédre, országaink és Európa érdekében!

Európa iránti elköteleződésünk, és a párbeszéd iránti magyar készséget Orbán Viktor magyar miniszterelnök a választás estéjén hivatalosan is megerősítette: „Mi nem szemben vagyunk Európával és az Európai Unióval, hanem mi akarjuk Európát, akarjuk az Európai Uniót és sikeres és erős Európa Uniót akarunk, de ehhez először mindent, ami gyötör bennünket, őszintén el kell mondani. (…) Magyarország nem akarja elkövetni azokat a hibákat, amiket nálunk hatalmasabb és gazdagabb országok elkövettek és nem akarjuk, hogy Európa rámenjen ezekre a hibákra. Ki akarjuk ezeket javítani. A mai választás után Magyarország teljes súlyával készen áll, hogy a közös európai munkában részt vegyen.”

Berlin, 2018. április 9.
Dr. Györkös Péter nagykövet

DUWN – Hazahozták Magyarország aranytartalékát Londonból

Visszakerült Magyarországra hazánk aranytartaléka. A hozzávetőleg 100 ezer uncia (mintegy három tonna súlyú) nemesfém Londonból érkezett Budapestre. Eszerint a jelenlegi árfolyamon számolva 130 millió dollár értékű jegybanki aranytartalék hazahozataláról teljes egyetértésben döntött a Magyar Nemzeti Bank vezetése. A jegybank megítélése szerint az aranytartalék országon belüli birtoklása – amely lépés összhangban van a nemzetközi trendekkel – tovább erősítheti a Magyarország iránti piaci bizalmat. Az elmúlt években számos ország határozott aranytartalékának hazaszállításáról. Az aranyban tartott tartalék külföldi kezelését egyre több jegybank ítélte kockázatosnak, így az elmúlt időszakban többek között a holland, a német, valamint az osztrák jegybank vezetése döntött úgy, hogy az aranytartalékot részben hazaszállítja. Fontos szemponttá vált annak számbavétele is, hogy az aranykészletek helyzete rendezett-e, illetve, hogy olyan helyszíneken őrizzék az aranytartalékokat, amelyek geopolitikai válságok esetén is biztonságot jelentenek. A jegybank az 1924-es alapításától fogva tart aranytartalékot. Ennek mennyisége folyamatosan növekedett a II. világháborúig, amelynek a vége felé, 1945 januárjában mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt szállítottak ki az MNB „aranyvonattal” az ausztriai Spital am Pyhrnbe. Ez a mennyiség a háború után, 1946-ban teljes mértékben visszakerült. A rendelkezésre álló adatok alapján a hetvenes évek első felében 65-70 tonna körüli szintre emelkedett a hazai aranytartalék mennyisége, amely 1989-re 50 tonna körüli szintre csökkent.

A Bretton Woods-i aranydeviza-rendszer felbomlását követő időszakban az aranytartalék jelentős változását befektetési- és spekulatív megfontolások befolyásolták.Az 1980-as évek végén született döntés arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank aranykészletét a minimális szintre kell csökkenteni. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy rövid idő alatt 10 tonnára zsugorodott az aranytartalék, majd 1992-re a mai, 3 tonna körüli szintre csökkent.

A kilencvenes évek eleji értékesítés során az MNB – az akkori nemzetközi gyakorlatnak megfelelően – az aranyért ellenértékként kapott devizát az akkor biztonságosabbnak, likvidebbnek tartott és még magasabb várható hozammal rendelkező külföldi állampapírokba fektette be. A 2008-as pénzügyi világválság ugyanakkor alapjaiban írta át a jegybankok aranytartalékokkal kapcsolatos magatartását. Az arany immáron nem pusztán befektetési termék a jegybankok számára, hanem olyan stratégiai eszköz, amely alkalmas az ország iránti bizalom erősítésére külföldön és belföldön egyaránt. A tradicionális tartalékeszköz ilyen módon egyre nagyobb mértékben, ismételten gazdaságstratégiai szereppel is bír.
Ehhez a folyamathoz illeszkedik a Magyar Nemzeti Bank mostani döntése, miszerint eljött az ideje annak, hogy hazahozzuk az ország aranytartalékát, ami felett teljes joggal és fennhatósággal rendelkezünk.

Autópálya építés Magyarországon – Tervek 2022-ig

Megduplázódhat 2022-re azon határátkelőhelyek száma, ahová autópálya vezet

A közelmúltban a kormány kilencszáz kilométernyi gyorsforgalmi szakasz megépítéséről döntött, ezekkel együtt a közúthálózatra 2022-ig 2500 milliárd forintot költ az ország.

Az elmúlt húsz évben hat gyorsforgalmi határátlépési pont létesült, ezek száma 2022-ig megduplázódhat. Magyarországon elsőként 1996-ban az M1-es autópálya épült ki az országhatárig, Hegyeshalomban létesülhetett új átkelő. Jelenleg Ausztria mellett további öt országhatáron – Szlovákia (M15), Románia (M43), Szerbia (M5), Horvátország (M7) és Szlovénia (M70) – rendelkezünk olyan határmetszésponttal, ahová már autópálya vezet.

Gyorsforgalmi utak jelenleg is épülnek az országhatárig. Az M4-es Berettyóújfalutól Nagykerekiig épülő mintegy harminc kilométeres szakasza 2020 elejére készül el. Az M35 párhuzamosan zajló meghosszabbításával magyar oldalon létrejön a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi összeköttetés. Erdélyből így az M4-M35-M3 útvonalon minden korábbinál gyorsabban megközelíthetővé válik Budapest és Nyugat-Európa.

Kassa irányába az M30-as Tornyosnémeti és országhatár közötti szakasz az év végére készül el, innen Miskolcig pedig jövőre kezdődik a kétszer kétsávos út építése. A beruházásokkal az egymilliós lélekszámú Miskolc-Kassa eurórégió közlekedési helyzete javul jelentősen. Ha megépül az M4-es, az M30-as és az M35-ös, a Lengyelország, Szlovákia és Magyarország keleti régióit egymással és a tengeri kikötőkkel összekötő Via Carpatia útvonal hazai gyorsforgalmi szakaszai hiánytalanul rendelkezésre állnak.

Ausztria irányába az M8 és M85 határ menti szakasza épül meg. Horvátország felé egy kicsit bonyolult a helyzet, ugyanis az M6 Bóly-országhatár közötti szakaszának megépítését az Európai Unió is támogatja, de még nincs környezetvédelmi engedély. A beruházás tervezett költsége nettó hatvanmilliárd forint, a kivitelezés a tervezett ütemezés szerint 2020 második felében fejeződhet be.

Az M3 gyorsforgalmi út Vásárosnamény-Beregdaróc (országhatár) közötti szakaszának előkészítési munkálatai jelenleg zajlanak. A jelenlegi elképzelések szerint a kétszer egysávos, autópályává fejleszthető út építése 2021 elején kezdődhet.

Az M2 gyorsforgalmi út Budapest és Vác között már épül, a kivitelezés tervezett költsége nettó 39,3 milliárd forint, a forgalomba helyezés 2019 nyarán várható. A mintegy ötven kilométeres Vác-Hont (országhatár) szakasz esetében az előkészítés folyik. Itt a problémák leginkább anyagi természetűek lehetnek, ugyanis a nehéz domborzati viszonyok miatt ennek az útnak a megépítése a lap információi szerint legkevesebb 450 milliárd forintba kerülne.

 

 

 

DUWN – Kelet-Európa a német vállalkozók szemszögéből

Annak ellenére, hogy Budapesten, Prágában és Varsóban jelenleg nacionalisták vannak kormányon, a német cégek örvendenek az úgy nevezett Európa-ellenes keleti országok gazdaságbarát politikájának, nagyra értékelve e székhelyeket. A legtöbb külföldi vállalkozó tapasztalata pozitív, egyben ellentétes azokkal a Kelet-Europából származó történetekkel, melyeket utóbbi időben lehet hallani Németországban. Ezek általában a jobb oldali populizmusról, nacionalizmusról és Európa-ellenességről szólnak, a sajtószabadság korlátozásáról, a jogállam leépítéséről, idegen gyűlöletről és határkerítésekről. Mintha harminc évvel a rendszerváltás után a Visegrádi országok elfelejtették volna, hogy mit képvisel az Európai Unió.

Tehát gazemberek keleten, példamutató demokraták nyugaton? A Keleteurópában dolgozó német managerek és vállalkozók szerint ez nem egészen igaz. Sokuk visszautasítja a nyugaton elhangzó kiokításokat, gazdasági mérlegeket szem előtt tartva a demokrácia mutatószámai helyett. Keleten ugyanis jól mennek az üzletek. A munka- valamint termékminőség az elmúlt években fokozatosan nőtt, köszönhetően az oktatás, digitalizálás és infrastruktúra fejlesztésének. Kritikusnak legfőőbbképp a magas jövedelemadót és az általános munkaerőhiányt találják. Ennek ellenére a legtöbb keleti országban a gazdasági hangulat nagyon jó, és az optimizmus jellemző: a magyarországi német cégek 95 százaléka például nagyon elégedett. Orbán rendbe hozta a költségvetést, Magyarország gazdaságilag újra jól áll, ezzel stabilitást és növekedést garantálva. A negatív sajtó tehát megtévesztő, mivel gazdasági sikerekről szinte sosem beszélnek. Amíg a vállalatoknál saját gazdasági helyzetük illetve forgalmuk növelése áll középpontban, a politika inkább az európai értékekre fekteti a hangsúlyt. Pedig példa kép Csehországban Európa szinten az egyik legalacsonyabb a munkanélküliség, gazdasága több mint négy százalékkal nő.

Főképp a német középvállalkozások érzik jól magukat kelet Európában. Nekik nem kell mentegetőzniük a politikai klíma miatt részvényeseik előtt. Nekik a székhely előnyei fontosabbak, mint a politikai ideológia. Jan Mainka, a német nyelvű “Budapester Zeitung” főszerkesztője biztos benne: “Ha a német cégek választhatnának, 90 százalékban Orbánra szavaznának.” Uwe Schneider-Kühn, a Siebtechnik osztályvezetője szerint: “Orbán külpolitikailag lehet nehéz. De a gazdasági politikája nagyon jó.” Összességében tehát az elégedettség magasabb, mint valaha. A vállalkozók Orbánban nem azt látják, mint a nyugati médiák, hanem magát a demokratát, a nyugat kioktatását pedig arroganciának tekintik. Ez az oka annak is, hogy a magyar miniszterelnök új szövetségeseket keres: a Visegrádi országok Ausztriával együtt szövetkeznek. Ez az új realitás, egy új időszámítás kezdete.

A teljes cikket itt találja:
http://www.wiwo.de/my/politik/europa/deutsche-firmen-in-osteuropa-geschaefte-machen-beim-europafeind/20903608.html

 

 

Rendezvény ajánló – AGROmashEXPO – Agráripari kiállítás | 2018 január 24-27. | Budapest

Az AGROmashEXPO, Magyarország legnagyobb agráripari rendezvénye ebben az évben január 24-27 között került megrendezésre.
Az expon több mint 350 kiállító mutatja be termékeit és szolgáltatásait az agrár-, élelmiszer- valamint agrárgép iparból. Tavaly a rendezvénynek több mint 45 ezer látogatója volt. A agrárkereskedők rendezvénye piacvezető vállalatokat illetve speciális KKV megoldásokat mutat majd be.

A kiállítók között nagy számban megtalálhatók a Magyar Nemzeti Kereskedőház partnerei is, közöttük jelentős gépgyártók, akik bemutatják a hazai piac legújabb technológiáit.  Az expo nemzeti valamint nemzetközi termékdesignok bemutatásával nyit majd.

2018-ban a kiállítás a HUNGEXPO Budapest teljes területét lefedi, az újdonságokat összesen 30.000 négyzetméteren mutatják be.

Részletek:
Nyitva tartás: 2018. január 24-27.
Helyszín: HUNGEXPO Budapest Fair Centre
http://agromashexpo.hu/

Rendezvény ajánló – Be Smart! – Hungarian Smart City & Mobility Day | 2017.12.14. | 15 óra | Aachen

A Düsseldorfi Főkonzulátus várja hazai startupok, innovatív vállalkozások jelentkezését az Aacheni Ipari és Kereskedelmi Kamarával együttműködésben, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvánnyal és az NRW Invest támogatásával december 14-én Aachenben megrendezendő
„Be Smart-Hungarian Smart City & Mobility Day”- en való részvételre.

Helyszín: az Aacheni Ipari és Kereskedelmi Kamara (IHK Aachen)
Időpont: 2017. december 14. 15 óra

# Startup pitch és verseny; a zsűriben nagyvállalatok innovációs vezetőivel

A rendezvény célja, hogy egy vezető németországi kutatás-fejlesztési régióban mutassa be a hazai innovatív, startup vállalkozásokat, megoldásokat kínálva a német vállalatok részére, és üzletfejlesztési lehetőséget a magyar cégeknek.

# A helyszín: „Az Európai Szilíciumvölgy”

Aachen az NRW-ben létrehozott hat digitális hub egyike, a régió élen jár az autóipari-mobilitási kutatás-fejlesztés területén. Itt található az elit műszaki egyetem, az RWTH és az innen induló spin-off vállalkozások, a FEV (motorfejlesztés), a Streetscooter (elektromos haszonjárműgyártás), E-Go (elektromos személygépkocsi gyártás) székhelyei,  a Jülichi Kutatóintézet,  az  Aldenhoveni tesztpálya, a Ford, a Vodafone, az Ericsson és számos más nagyvállalat kutatóközpontja.

# Előzmény; Follow-up

Az Aacheni Gazdasági Nap a 2017 március 28-án Düsseldorfban a Vodafone-nal közösen rendezett Be Smart! Hungarian Tech Day follow-upja is egyben, melynek keretében aláírásra került Budapest (BVK) és Düsseldorf (Digitale Stadt Düsseldorf) digitális partnerségéről szóló megállapodás, ezzel kezdődött a Düsseldorfi Főkonzulátus magyar startupokkal megvalósított rendezvénysorozata. A március 28-ai Be Smart! Hungarian Tech Day rendezvényen a startup versenyen győztes BeeRides repülőtéri carsharing szolgáltató azóta beindította első külföldi szolgáltatását a dortmundi repülőtéren.

# Résztvevők köre német oldalról

Az aacheni régió vezető innovatív vállalatai, spin-off vállalkozások és nemzetközi konszernek képviselői, helyi befektetési ügynökség, tartományi bank képviselői.

# Moderál: Vidar Andersen.

Róla a Wirtschaft Woche gazdasági hetilap azt írta: „a német startup ökoszisztéma egyik legfontosabb személyisége”.

# Részletek, jelentkezés

Jelentkezhetnek magyar oldalról  a mobilitás területén aktív startupok, illetve a startup fázison túllépett innovatív vállalkozások. Az eseményen a cégek öt perces pitch-ben mutatkozhatnak be, a szervezők és a vállalatok képviselői előtt.

Jelentkezés:
egy one-pager és egy rövid 1-2 bekezdéses angol nyelvű cégbemutató szöveg elküldésével, a  trade.dus@mfa.gov.hu email címre

Jelentkezési határidő: november 10.

A rendezvényen végül bemutatkozó startupok a társszervező IHK Aachen és a német vállalatok bevonásával kerülnek kiválasztásra. A kiválasztott startupok utazási és szállásköltségéhez a Külgazdasági és Külügyminisztérium Tudománydiplomácia Főosztálya támogatást nyújt!

Bővebb információ:

Telefon:          Kardos Levente, külgazdasági attasé. Telefon: +49-171-6858-740

Szabó Katalin külgazdasági referens. Telefon: +49 211 302 169-408

Az előzetes program elérhető itt.

A rendezvény az Aacheni Ipari és Kereskedelmi Kamara honlapján:
https://www.aachen.ihk.de/international/Aussenhandelsmaerkte/Ungarn/-be-smart—-hungarian-smart-city—mobility-day-/3879524

 

 

A KKV és az alkalmazott tudományok találkozása | Gelsenkircheni Főiskola 2017.10.19.

Vállalkozók és tudósok találkoztak Németországból és Magyarországról 2017.október 19-én a Gelsenkircheni Főiskolán, hogy a tudomány és a kis- és középvállalkozások közötti kooperációt erősítve felmutassák, lehetséges a német cégek és egyetemek és az Óbudai Egyetem közötti kutatás és fejlesztés. Különböző ígéretes kiindulási pontok segítségével bizonyítottak, az országokon átnyúló együttműködés az alkalmazott tudományok területén igenis lehetséges.

A rendezvény először került megrendezésre a wesztfáliai Gelsenkircheni Főiskola és a paderborni Német-Magyar Vállalkozók Klubja által. Elsőként a gépészmérnöki kar dékánja Prof. Fröhling mutatta be a wesztfáliai főiskolát. Dr. Marginean, a gépészmérnöki intézet munkatársa bemutatta a fiatalok kutatók csoportjában rejlő lehetőségeket az alkalmazott tudományok terén az középvállalkozások együttműködésére tekintettel, felmutatva az eddig gyűjtött tapasztalatokat.

Hermesmeier úr bemutatta a cégeknek platformot nyújtó Német-Magyar Vállalkozók Klubját, és ennek céljait.

Thomas Conrad úr, a Karl Schumacher GmbH vezetője bemutatta az utolsó 15 év közös kutatásának és fejlesztésének eredményét. Conrad úr munkájának célja főképp a bachelor- és mastermunkák támogatása, fókuszban olyan kérdések megválaszolásával, melyeket a mindennapi operatív munka során nincs lehetőség tisztázni. Ezt a fázist nagyon pozitívnak tekinti, főképp mivel a vállalkozások itt megismerhetik a végzős egyetemistát mint potenciális jövőbeli munkaadó.

Schneider-Kühn úr, a németországi Német-Magyar Társaságtól és a duisburgi Siebtechnik GmbH képviselőjeként, saját pályafutásából példákat idézve mutatta be, milyen pozitív fejlődésen ment át, szakmailag és privát e hálózat segítségével. A sok aspektus mellet a hálozatépítésről, összegezésként maradandó emlék, hogy “az ember sose menjen egyedül enni”.

Dr. Barányi István az Óbudai Egyetem munkatársa bemutatta az intézmény technikai lehetőségeit.  A intézménye gépészeten belül főképp biztonsági megoldásokon dolgozik. Az Óbudai Egyetem már régóta dolgozik együtt a Gelsenkircheni Főiskolával az alkalmazott tudományok területén.

A düsseldorfi Magyar Főkonzul, Szegner Balázs előadásában bemutatta Magyarország 2017-es éveket követő gazdasági politikáját. Miután Magyarország területén, főként Dunántúlon és Budapesten majdnem teljes a foglalkoztatottság, a magyar kormány céljának tűzte ki a keresetek növelését, mellyel növelné a reál életszínvonalat. Főképp a produktivitás fokozása szolgálna itt mint alap, hogy a magyar gazdaság továbbra is konkurencia képes maradhasson. Az effektivitás fokozásához választott eszközök között találhatóak a befektetések IT és zöld gazdasági területeken, valamint a start-up vállalkozás támogatás az egyetemek segítségével.
Két példa volt erre a  Hungarian Tech Day (2017. március 30. a düsseldorfi Vodafone kampuszon) illetve a HR Revolution – The Hungarian Way (2017. április 27. a Düsseldorfi Főkonzulátuson), melyeket a Főkonzulátus szervezett.

Befejezésként a pódium diszkusszión lehetett feltenni kérdéseket, melyeket az előadók válaszoltak meg.

A rendezvényt Dr. Frank Meetz vitális moderációs kultúrája keltette életre.
A szünetekben a Wirtschaftsförderung NRW és a NRW-Bank mutatatta be, hogyan tudja anyagi lehetőségekkel támogatni a tudomány és gazdaság közötti kooperációt.

A szüneteket intenzív beszélgetésekkel töltötte a majdnem 80 résztvevő.