Regionális és szakorientált Német-Magyar Társaságok szakkonferenciája, 2017.10.18.-án a berlini Magyar Nagykövetségen

Dr. Spary, a Német Szövetségi Köztársasági, Német-Magyar Társaság elnökének nyitóbeszéde után, Dr. Györkös nagykövet köszöntötte a résztevőket valamint bemutatta a számos Német-Magyar egyesületet.

Dr. Spary (bal oldalon) és S.E. Dr. Györkös (jobb oldalon)

A Német-Magyar Vállalkozók klubbjának megadatott a lehetőség hogy bemutatkozhasson és felhívhassa a figyelmet magára. Összességében egy rendkívül érdekes és tapasztalatokban gazdag este volt!

Dr. Spary (bal oldalon) és Hermesmeier Ùr (jobb oldalon)

 

 

 

A KKV és az alkalmazott tudományok találkozása – Előadási és poszter rendezvény 2017.10.19. | 15-20 óra | Gelsenkirchen

A Német-Magyar Vállalkozók klubjának egyik meghatározó célja
a német és magyar vállalkozások együttműködésének támogatása.
De nem kizárólagosan. A globalizált világban egy egyesület mint
a miénk nem korlátozódhat le binationális érdekeltségekre.
A világgazdaság egészében fontos számunkra. A fókuszban itt
egyértelműen a kis- és középvállalkozások állnak.
Mivel mint ahogy sok vállalkozásnál korlátozott a kapacitás
a fejlesztést és kutatást terén, a hálózatépítés nemzetközi
vagy régión kívüli szinten is visszafogott.
Az egyesület szeretne itt támogatni és egymáshoz közel hozni
a vállalkozásokat. Ezért is örülünk hogy nemzeti és nemzetközi
előadók vesznek részt a rendezvényen, és minden kedves résztvevőnek
előre is kellemes és sikeres napok szeretnénk kívánni.

Az előadók között két vendég is jön Magyarországról.
Ennek meg van az oka. Magyarország különleges módon támogatja
és segíti kis- és középvállalkozásait. Ezért is örülünk hogy
Szegner Balázs úr, a Düsseldorfi Magyar Főkozulátustól
áttekintést ad nekünk majd az ország példás gazdasági stratégiájáról.
Prof. Dr. Rajnai Zoltán a Budapesti Óbudai Egyetemtől bepillantást
ad majd egyeteme és a magyar ipari vállalatok közötti együttműködésről.

A rendezvény összes résztvevőjének kellemes napot kívánunk.

Rendező és helyszín:
Csütörtök, 2017 Október 19.
15.00 – 20.00 óra
Westfälische Hochschule Gelsenkirchen
Neidenburger Straße 43
45897 Gelsenkirchen

Flyer-KMU trifft angewandte Wissenschaft-08.09.2017

 

DUWN – Az aktuális hitel ciklus vége – mi történik utána?

DUWN –  Christoph Hermesmeier és Türk Balázs

Az író és gazdasági tanácsadó Daniel Stelter, aki könyveiről, („Jégkorszak a világgazdaságban“ ISBN-10: 3593505142) illetve „stelter-strategisch“ néven a német Wirschaftswoche-ben megjelenő újságcikkeiről és weblapjáról (https://think-beyondtheobvious.com/) ismert, a Wirtschaftswoche utóbbi kiadásában arról írt, hogy az aktuális hitel ciklus lassan véget érhet (http://www.wiwo.de/finanzen/boerse/stelter-strategisch-ein-letztes-hurra-zumende-des-bullenmarktes/20194370.html).

Kontrakciónak látja az alapvető kamatemelést az USA-ban, valamint az EKB államkölcsön korlátozási intézkedéseit, Kínára is tekintettel, aki ma már fontos szereplője a világgazdaságnak, és azt mondja érezhető hogy lényegesen lassul a hitelgyarapodás.

Jelenlegi kapitalista gazdasági rendszerünk alapja az adósság ill. hitelpénz, melyet nem fed semmilyen érték (mint pl. arany az un. árú pénz esetében). A hitelpénz mennyiségét kizárólag a kamat és a központi- és üzleti bankok által létrehozott új hitelek szabályozzák (=> pénzalkotás).

Ez azt jelenti, hogy a gazdaság csak akkor tud nőni, ha a pénzösszeg is nő. A pénzösszeg egy hitelrendszerben viszont csak akkor tud nőni, ha az adósság is tovább nő. A múltból tudjuk, hogy léteztek hitelciklusok, melyek fellendülést okoztak majd lelassultak, ezzel recessziókat kiváltva.

Jelenleg egy különleges hitel fellendülésben élünk, mely a fontosabb központi bankok (USA, Eurozone, Japan, Nagybrittania valamint Svájc) nulla kamat politikájának köszönhető. Nem tipikus viszont az aktuális hitelfellendülésben az, hogy nem tükrözi a reál gazdaság. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságon belüli befektetések aktivitása a nulla kamat politika ellenére sem nőtt szignifikánsan. A hitel inkább a kevésbé produktív szektorokba folyt, mint az ingatlanok és hitelpiacok (cégvásárlások és átvételek mint Monsanto és a Bayer) ahol megnőttek a vagyoni értékek. Ellenben alig keletkeztek új kapacitások pl. az iparban, melyek normál esetben érték teremtést és jóllétet idéznek elő A vagyoni értékek áremelkedése egyfajta vagyoni effektust hozott létre, ami rövid távon a hitelek további növekedését engedélyezi,  mivel a hitelek értéke is nőtt. Világszerte tovább nőtt a hitelek száma is az utolsó 2008-as gazdasági válság óta (lásd grafika).

Mit jelent ez a jövőt illetően?
Az egyik oldalon visszaeshet a hitelkereslet, hitelkeresletet stimuláló reális kamatcsökkentések a bankok részéről már alig lehetségesek, kivéve hacsak nem dramatikus, majdnem hogy diktatórikus, a szocializmusból ismert kényszerintézkedésekkel, mint pl. a szigorú kézpénz megszüntetés, amivel a negatív kamatokat 2, 3 vagy akár 5%-ra lehetne csökkenteni anélkül hogy ezt gazdasági alanyok megkerülhessék.

A másik oldalon az egész nyugati világ és Kína eladósodása az állami, privát gazdasági és privát háztartási területeken már olyan magas, hogy a legtöbb adós további hiteleket, részben bonitás hiányában is, nem viselne el. Az invesztorok már alig találnak lehetőséget hogy produktív szektorokba fektessenek be, melyek megfelelő hozammal rendelkeznek. Ezért is látható az utóbbi években, hogy a hitelösszegek nagy része az ingatlanpiacokba, részvényekbe vagy leginkább hitelpiacokba folyik be, ezzel új rekordárakat elérve.

Forrás: wohnungsboerse.net

Ha a privát gazdaság nem igényel további hiteleket, a gazdasági növekedés csökkenni fog. Ebben az esetben az állam, hogy támogassa a befektetéseket, konjunkturális csomagokat fog létrehozni. Ez történt 2009 és 2010-ben is, pl. amikor az állam szubvencionálta az új autók vásárlását az un. „környezeti prémium“ kampány keretében. Működő autók kerülte így le a piacról hogy újakat tudjanak eladni (= közgazdasági vagyon megsemmisül, hogy rövid távon keresletet generáljon = nem produktív intézkedés).

Állami konjunkturális csomagok bizonyára lehetőséget nyújtanak a hitelek keresletének elősegítésében, bár az eladósodás főképp a dél európai államokban nagyon magas, ami további hiteleket nehézzé tesz. Ezenfelül az európai bankszektor már eleve nagy részben rendelkezik rossz hitelekkel, épp ezért nem szeretne új kockázatokat vállalni.

Ha nem kerül friss pénz a hitel- és pénzkörforgásba, lehetséges hogy a hitelezők visszafizetést fognak követelni az adósoktól, ill. sok hitelező maga is adós más szervezeteknél, ezért szüksége lesz a pénzre hogy kiegyenlíthesse saját kötelezettségeit. Ez a fenomén a gazdaság gyengülésénél tapasztalható.

Ennek a következménye a hitel- és pénzpiac kontrakciója.  A központi bank kamatcsökkentésének nincsen nagy hatása, mivel a kamat már eleve majdnem 0% (=> likviditási csapda).

Ráadásul alacsonyárú tőke kölcsönzés (=> kamat) újabb helytelen tőke allokációhoz vezetne tárgyi vagyonoknál, mint pl. ingatlanok és részvények. A befektetők újabb hiteleket használnának fel pl. ingatlanokra. Első körben itt már nem a hosszú távú bérhozamok fenntartása lenne a cél, hanem hogy az ingatlan legalább tartsa az értékét ill. a negatív kamat adta, a hitel felvételével járó jutalom.

Ez a viselkedési forma csak rövid távon fog működni, hosszútávon  viszont új építési szándék alakulhat ki a kereslettel ellenben. Ezek a tipikus jelei a túlhúzott spekulációs buboréknak, ahol a befektetések mögött nem valós értékek állnak. Nem teremtődik valós értéktöbblet.

Ebből adódóan legalább két negatív tendencia várható. Az első, hogy a tőke nem megfelelő beruházásokba folyik, mert hosszútávon nincsen fedve tényleges értékekkel. A második, hogy ennek hozama túl alacsony lesz hogy kamatot termeljen, mivel a befektetés alapvetően piaccal ellentétes.

Izgalmas idők elé nézünk a gazdaságban. Itt komoly vállalkozói és stratégiai döntésekre lesz majd szükség. A Német- Magyar Vállalkozók Klubja megvitatja majd a különböző szcenáriókat, hogy felkészülhessen a jövőre.

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) közvélemény kutatása

A Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) közvélemény kutatása szerint nagyon jó a hangulat a német befektetők között a hazai gazdasági helyzetet illetően.

De mivel a külföldi vállalkozások többsége a többi közép- és kelet európai országban is jól érzi magát, érdemes pontosan megnézni milyen értékeléseket kapott Magyarország a különböző kategóriákban.

Az előző DUIHK által tartott közvélemény kutatáson a résztvevő német ill. külföldi vállalkozások a gazdasági helyzettel és a konjunkturális elvárásokkal kapcsolatban optimisták voltak. De ez nem jelenti automatikusan azt, hogy Magyarország itt az élen jár. A gazdaság fellendült az egész közép- és kelet európai régióban, ezt alátámasztja a befektetők hangulata is.

Magyarországon a résztvevők 37%-a jónak tekinti a magyar gazdaság helyzetét, ellenben 10%-a rossznak. Ez 2005 óta a legjobb eredmény. Bár Csehországban a cégek 64%-a szerint jó a helyzet, és csak 4%-a szerint rossz. Más országokban, mint pl. Szlovénia, Litvánia, Szlovákia és Észtország is jobb volt itt a válaszok összeredménye Magyarországhoz képest. Ezzel Magyarország itt változatlanul, mint az előző évben is, a 6. helyen áll. A 2017-es év elvárásaival kapcsolatban is hasonló a kép, itt a szlovénok és a horvátok voltak a legoptimistábbak, a magyarok három helyet javítottak, ez összességében a 6. helyet jelenti még Csehország előtt, aki ezzel a 10. helyre esett. Saját üzleti helyzetükkel kapcsolatban a magyar cégek azonban kevésbé optimisták. Itt Magyarország az utolsó harmadban zárt.

Befektetői szempontból évek óta központi kérdés a munkaerő. A szakképzettség és költségének aránya, valamint a munkavállalók összegének mértéke. Itt az elmúlt években jól teljesített Magyarország, ezzel erősítve versenyképességét. Ezzel szemben az utóbbi években a cégek túlnyomó részének komoly gondot okozott a szakképzett munkaerő hiánya. Ez nem kizárólagosan magyar probléma, a régió többi országára is jellemző hasonló helyzet. Csehországban a legrosszabb a szituáció, de Szlovákiában, Szerbiában, Lengyelországban és Romániában is rosszabbodott.

Pozitívan változott a magyar közigazgatás (bürokrácia) megítélése 2017-ben. Ezzel Magyarország előszörre a négy legjobb ország között van. Szintén javítani tudott az ország az adórendszer és oktatás területeken.

Helyminőséggel kapcsolatban az olyan faktorok mint kiszámíthatóság, átláthatóság, jogi biztonság és korrupció továbbra is nagyon fontosak. A cégek itt továbbra is kritikusan ítélik meg a helyzetet minden országban, főleg mivel a régión belül itt nem történt jelentős javulás.

Ez eddig említett eredmények a befektetők véleményét adták vissza gazdasági helyzet illetve helyminőség tekintetében. A országok értékelése kívülről kissé másabb. A nyertes itt a kutatás szerint Csehország, Lengyelország és Szlovákia. Magyarország itt továbbra is a 9. helyen áll. Ebben 2011 óta nem történt jelentős változás a top 5 pozíciókban.

Németország – Banktitok eltörlése pénzügyi hatóságok felé

2017. Június 25-ével az adómegkerülés elleni törvény § 30a szerinti adórendje (AO) törlésre került.

Az előírás 2017. Június 25-ig biztosította, hogy pénzügyi hatóságok kötelezetten figyelembe vegyék a hitelintézetek és vevőik közötti bizalmi kapcsolatot. Így a pénzügyi hatóságok hitelintézetektől nem kérhettek ellenőrzés céljából egyszeri vagy időszakos tájékoztatást.

Ez alapján az adóbevallási nyomtatványokon sem lehetett kérni számlaszám megadását. Az adóhivatal tájékoztatási kérelmei hitelintézetek felé engedélyezettek voltak, azonban csak azzal a kikötéssel, hogy előtte maga az adóköteles vizsgálata sikertelen volt. Csak ez után volt lehetséges az adóhivatalnak közvetlen a hitelintézethez fordulnia, onnan lekérve számlaegyenleget valamint fizetési- és járó kamatokat.

Az előírás törlésével a pénzügyi hatóságok mostantól közvetlen bekérhetik az ún. gyűjtő tájékoztatást (§ 93 Abs. 1a AO új változat), anélkül hogy előtte kérték volna ezt az adókötelestől.

A buzer.de portálon (Link) megtalálható a törvény régi ill. az új verziójának összevetése.

 

Dr. Györkös Péter nagykövet Paderbornban – Paderborn és Debrecen 25 éves testvérvárosi megállapodását ünnepeli

2017. Június 25-én Dr. Györkös Péter, magyar nagykövet a paderborni Német-Magyar Baráti Társaság 25. éves jubileumi ünnepségét látogatta meg. A nagykövet beszédében kihangsúlyozta a Magyarország és Németország közötti különleges kapcsolatot, különös tekintettel arra, hogy Magyarország „ütötte ki“ a berlini falból az első téglát. Ezt követően a Magyar nagykövet ajándékként diplomáciai jegyzéket adott át Paderborn polgármesterének, Michael Dreier úrnak. A jegyzék 1989-ből származik, és történelmi jelentőségű, mivel Magyarország ebben a dokumentumban tájékoztatta a Német Demokratikus Köztársaságot arról, hogy 3 napon belül megnyitja határait. Dr. Györkös Péter mint fiatal diplomata részt vett a dokumentum megírásában.

Egy rövid beszélgetés keretein belül a Német-Magyar Vállalkozók Klubjának igazgatósági tagjai bemutatták a nagykövetnek a klubot, mint kezdeményezést, mely lehetővé teszi a magyar és német kis- és középvállalkozások együttműködését.

DUWN – Bérezési csoda Magyarországon – IV. rész. Produktivitás vagy stagnálás

A fő kérdés tehát: Tudja e Magyarország a produktivitását a béremeléseknek megfelelően növelni? 2001 és 2006 között már emelkedett egyszer túlzottan a bérszint, ezzel komoly gondokat okozva. Az analisták szerint is az indokolt, összgazdasági produktivitás feletti szintre emelkedtek a bérek. Ezért nagyon fontos lenne növelni a gazdasági produktivitást. A következő években Magyarországon további béremelésekre lehet számítani, valamint 3% fölötti gazdasági növekedésre. Így két szcenárió valószínű:A magyar cégek modernizálnak és invesztícióknak köszönhetően növelik a produktivitásukat. Ez a dinamika hosszú távon hatna és folytatódna. Jelen pillanatban viszont ezzel ellent mondanak a gyakori impulzus vezérelt politikai döntések valamint a gyengén teljesítő állami szektor. Egy pesszimista szcenárióban az elmúlt évek hibái ismétlődnek. Bár a bérezési csoda fellendülést okoz, a gazdaság modernizálása elmarad. Ez, a teljesítmény mérleget illetően hosszú távú zavarokhoz és végül gazdasági stagnáláshoz vezetne. Ezért a bérek szintjének hosszútávon meg kell felelnie az ország gazdasági produktivitásával.

 

 

Két magyar Trófea-díj a világ egyik legnagyobb borversenyén

Két magyar bor, a somlói Tornai Pincészet 2015-ös Prémium Juhfarkja és a Grand Tokaj 2013-as 6 puttonyos Tokaji Aszúja is elnyerte idén a legmagasabb elismerést, a Trófea-díjat a londoni International Wine Challenge-en (IWC). A Tornai Pincészet világviszonylatban is ritka eredményt ért a világ egyik legbefolyásosabb és legalaposabban bírált borversenyén, hiszen mostani sikerével megszakítás nélkül harmadik évben érdemelte ki a Trófea-díjat.

A többfordulós bírálati folyamatban az éremre jelölt borokat három bizottság értékeli, legalább tíz, komoly szakmai múlttal rendelkező zsűritag részvételével. Az IWC-re évente több mint 15 ezer bort neveznek a világ több mint 50 országából, közülük mindössze 500 kap aranyérmet, és kategóriánként egy érdemel Trófea-díjat. Ezek a legjobbak közül is kiemelkedőek, hiszen az aranyérmes borok újrakóstolásával választják ki őket; különösen ritka, hogy egy borászat három egymást követő évben is Trófea-díjas bort képes produkálni – hangsúlyozta a pincészet.
A magyar termelők az IWC által közzétett eredménylista szerint idén 8 aranyérmet, 11 ezüstöt és 11 bronzérmet nyertek el, további 15 magyar bor pedig elismerő oklevélben részesült.

DUWN – Bérezési csoda Magyarországon – III. rész. Vállalkozói következmények

Ami a munkavállalókra jó hatással van, a vállalkozásoknak nagy gondot okoz. Legfőképp a kis- és középvállalkozások állnak nyomás alatt, mivel tudják hogyan kezeljék a 10%-os béremelést. Igaz a kormány csökkentette a szociális járulékokat 7,5 százalékponttal, de ez a tehermentesítés a béremelkedések csak egy harmadát kompenzálja. Létszám leépítések leginkább az alacsony béreket fizető szegmensekben várhatóak. Export orientált vállalkozások ellenben kényszerülhetnek a nyereségi rés csökkentésére, mivel a nemzetközi piacon nem fognak tudni majd árakat emelni. A nyomásra reagálva a kisvállalkozások a gyakorlatban a bérek egy részét egyszerűen feketén fizethetik ki.

DUWN – Bérezési csoda Magyarországon – II. rész. Munkaerőhiány

Magyarországon munkaerőhiány alakult ki. A vállalkozásoknak ezzel magasabb béreket kell garantálnia hogy megfelelő alkalmazottakhoz jussanak. Az átlag bérek ennek köszönhetően már 2016.-ban 6%-al emelkedtek, a politika behatása nélkül. A munkaerőhiány tehát reális. A cégek többsége már ma a magas járulékos bérköltségek mellett a munkaerőhiányt nevezte meg mint legfontosabb faktor, ami miatt nem tudja üzleti tevékenyégét kellő képen bővíteni. A munkaerőhiány a kelet európai országok szinte mindegyikében gondot okoz. Ez által az utolsó években főképp a Visegrádi országokban erőteljesen csökkent a munkanélküliség (Lengyelország 4,8%, Csehország 3,2%, Magyarország 4,3%).